Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
27. Dunai Vasmű kikötő
A kikötő rendeltetése és telepítése A népgazdaság ipari fejlődése során felmerült acéligényt a meglevő 3 kohászati üzem (Ózd, Diósgyőr, Csepel) már nem tudta kielégíteni, ezért korszerű, új vasmű építése vált szükségessé. A vasmű telepítésére vonatkozó tanulmányokat a Kohóipari Központ, majd a Nehézipari Beruházási Vállalat készítette 1949-ben. A vasmű telepítésénél a tömegáruk nagy szállítási távolsága miatt a legkisebb önköltségű vízi szállítást vették figyelembe. Több változat kidolgozása és kölönböző szempontok értékelése után a Vasmű telepítésére a Budapesttől délre 70 km távolságra, közvetlen a Duna mellett, Bentele község térségében fekvő 900 ha fensík területet jelöték meg. A Vasmű legfontosabb nyersanyagának, a vasércnek nagyobb részét vízen, kisebb részét vasúton szállítják a Szovjetunióból. A kikötő létesítésére, annak leggazdaságosabb telepítésére a MÉLYÉPTERV jogelődje az Állami Mélyépítési Tervező Iroda (ÁMTI) 3 változatot dolgozott ki. Mindhárom változatra megvizsgálta a Duna ezen szakaszán a domborzati, geológiai és vízrajzi viszonyokat, valamint a létesítendő vasúti, közúti és drótkötélpálya szállítási feladatait, azok építési és üzemi költségeit. A telepítési tervdokumentációt az ÁMTI 1950-ben készítette el. A kikötőtelepítés változatai a következők voltak: 1. A Dunapentele községnél lévő Szalki sziget és a Duna- jobbpart közötti holt Dana-ág. (Medencés kikötő.) 2. A kisapostagi sziget és a jobb part közötti holt Duna- ág. (Medencés kikötő.) 3. Kisapostag alatti (1567,6—1566,9 sodor-kilométer közötti) jobb parti nyílt dunai kikötő. A vázlattervek alapján az 1. változat mutatkozott leggazdaságosabbnak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a létesítendő vasmű és a szalki-szigeti kikötő közötti szállítások leggazdaságosabb módja a drótkötélpálya szállítás, a vasút kombinációjával. A kikötőt a vázlatterv szerint a szalki- szigeti holtág melletti partra telepítették, mert a holtág község melleti partja csúszásra hajlamos, s a vasúti szállítást így tudták gazdaságosan megoldani. Ennek a változatnak további nagy előnye, hogy téli kikötőként is felhasználható (27-1. ábra). A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) 1950. 111. hónapban a szalki-szigeti kikötő telepítést (1. változat) jóváhagyta. A határozat előírta, hogy a kikötő és a Vasmű közötti tömegáruk szállítására főszállító berendezésként drótkötélpálya létesítendő. Biztonságból azonban a vasúti kapcsolatot is biztosítani kell, hogy a kötélpálya meghibásodása esetén a tömegárukat átmenetileg vasúton is szállítani lehessen. A vasútnak a kiegészítő szerepén kívül, a Vasmű kész és félkész gyártmányainak vízi útra kerülő részét is szállítani kell a kikötőbe. A jóváhagyott vázlatterv alapján a MÉLYÉPTERV elkészítette a kikötő általános elrendezési tervét, melyet a KPM 1950. XII. hóban hagyott jóvá (27-1. fénykép). 1951. évben V. A. Korsunov szovjet szakértő javaslatai alapján a MÉLYÉPTERV módosította a már elkészült általános tervet, amit a KPM 1951. IX. hóban hagyott jóvá. A kikötő általános elrendezése A kikötő a Duna 1579 fkm szelvényében a Szalki-szigeten épült, a természet által adott szűkbejáratú öbölnek (holtágnak) kikötőmedenceként való felhasználásával. Az öböl a sziget és a folyó jobb partja között helyezkedik el. Az öböl bejárata vízfolyásirány szerint alulról van. Ezt az öblöt téli kikötőként eddig is használták. A téli kikötő bejáratát, a navigációs szempontból előnyös elrendezése miatt az új kikötő bejáratául is elfogadták. A kikötő üzemi kikötőnek készült a Vasmű kizárólagos használatára, az alábbi ömlesztett, ill. kész és félkész tömegáruforgalom lebonyolítására. A kikötő előirányzott ki- és berakási forgalma évente kereken 1,5 millió t. A kikötő általános tervei a fenti 1,5 millió t évi forgalomra készültek el, figyelembe véve a kikötő távlati fejlesztési lehetőségeit is. A kikötő főbb métereinek, valamint a szállítóberendezések kapacitásának és darabszámának meghatározásánál évi 270 rakodási üzemnapot, napi 16 óra rakodási üzemidőt és a KPM határozata értelmében 1000 tonnás dunai uszályt vettek figyelembe a tervezők. Az 1000 tonnás uszályok szokásos hosszméreteinek megfelelően, az uszályok között elegendő szabad teret biztosítva, egy hajóra 90 m partfalhosszat állapítottak meg. A fenti adatok alapján az elrendezési terv 269
