Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő
kikötő részére kisajátított és amely a Dunától a Soroksári- Duna-ágig és a Kvassay-zsiliptől a Gubacsi-hídig, illetve a Csepeli Vas- és Fémmüvektől északra levő Budafoki útig terjed. A távlati fejlesztési terv megtartotta Sajó Elemér elgondolásait, vagyis a területet kettéosztó kikötői főúttól a nyugatra eső részt nyílt rendszerű kereskedelmi kikötőnek, a keleti rész zárt rendszerű részben ipari, részben közraktári és a Duna—7’wza-csatorna megépülte után, ahhoz csatlakozó kereskedelmi kikötőnek jelölte ki. 23-17. ábra. Rézsűs rakpart a dunai oldalon Puc. 23-17. Откосный берег на дунайской стороне Abb. 23-17. Kaiböschung auf der Donauseite Figure 23-/7. Embankment slope on the Danube side Fig. 23-17. Quai en talus du côté du Danube A nyugati oldalon a ma meglevő kereskedelmi kikötő I. és II. medencéi mellett levő bejárati csatornája észak felé folytatást kap és további 3 kereskedelmi medence épül. A bejárati csatorna a Duna felől kiépítendő rakparttal közelítőleg párhuzamos lesz. Az itt létesülő földnyelv mindkét oldalról átrakodó berendezésekkel, párhuzamosan haladó híddarukkal fog megépülni. A Duna felőli oldalon rézsűs kiképzést (23-17. ábra), a bejárati csatorna felőli oldalán pedig közel függőleges partfalat kaphat, hogy ott a hajók kirakása és berakása könnyen eszközölhető legyen. A meglevő bejárati csatorna folytatása észak felé 120m széles lesz egészen az V. medencéig. Ennek keleti oldalán a II. , III., és IV. és V. medencék közötti mólók végén is függőleges partfalak épülnek, melyek mellett lehetővé kell tenni az átrakodást, hogy a kikötő itt is a legmesszebbmenően kihasználható legyen. A bejárati csatornáról elágazó medencéket 120 m szélesre tervezték. A III. medence, annak közepe táján, az I. medencéhez hasonlóan 50 m beugrással 170m-re kiszélesedik. Ez a változó szélesség a külföldi kikötőkben is rendkívül előnyösnek bizonyult. így elérhető az, hogy a III. medence végénél a hajófordulóhely 200 m átmérőjű legyen. A másik hajófordítóhely az I. medence nyugati végénél szintén 200 m átmérőjű. A III. kereskedelmi medence 650m hosszú, a IV. medence déli oldalán 510 m, az északi oldalán 320 m hosszú, az V. kereskedelmi medence 200 m hosszú lesz. A kereskedelmi medencék belső, keleti, lezáró vége nem merőleges azok hosszirányára, hanem ferde, hogy az oldaluk mellé is vasúti vágányokat lehessen építeni és ez az oldaluk is felhasználható legyen átrakodásra. A kereskedelmi medencék közös bejárati csatornájának a legkisebb szélessége a dunai kiágazásnál partélek között mérve 77 m, fenék- szélessége a partok lábánál legfeljebb 40 m. Ez a szélesség a távlatilag fejlesztendő kikötő 5 medencéjéhez be- és kijáró hajók részére nem elegendő, azonban a bejárati csatorna partélek közötti szélességét növelni nem lehet. Ezért a bejárati csatorna csak úgy szélesíthető, ha annak rézsűs partjai helyett a partélek vonalán mindkét oldalon függőleges partfalat építenek. Ekkor a bejárati csatorna a legnagyobb forgalom részére is elegendő széles lesz. Egy második dunai bejárat létesítése a Kvassay-zsiliptől a mai kikötő bejáratáig terjedő szakaszon nem lehetséges, mert csak ezen a két helyen van a Duna sodorvonala a bal parthoz közel. Közbül pedig távol van a bal parttól, részben a Duna jobb partjához van közelebb, ami a kikötőbejárat létesítésére kedvezőtlen. Tehát a kereskedelmi kikötőmedencék közös bejárati csatornáját a megadott módon kell kialakítani. A II. medence folytatólagos kiépítésekor, a III. és IV. medencék mindegyik oldala és az V. medence déli és északi oldala függőleges partfalat kap, mert a ki- és berakodásnál ez a legelőnyösebb. Az V. medence keleti oldalára az idetelepülő hajójavító üzem kívánságára sólya épült. A II. és 111. medencék közötti földnyelv a nyugati végén 120 m széles, a kiugrásnál 130 m, ill. 180 m, a keleti végén pedig 200 m széles. A IV. és V. medencék közötti földnyelv végéig 130 m szélességre van tervezve. Az V. medencétől északra kb. 400 m szélességű terület a kikötőközpont és adminisztratív célokra van fenntartva. Egyúttal zöld területül is szolgál. A távlati fejlesztési terv a kikötőmedencék, partéiét 0 víz fölött +8,70 m magasságra irányozza elő, hogy az eddigi, a Kvassay-zsilipné 1 észlelt legnagyobb jegesárvíz + 8,56 m magassága fölött legyen. A kikötőterület keleti oldalán a meglevő I. ipari medencét változatlan hosszúságban, de szélesebben építik meg. Ennek a medencének a déli oldalára kerül a MAHART nagy hajójavító üzeme, amelyhez az I. ipari medence partjára 250 m hosszú sólyát fognak építeni. Ennek folytatásában a medencének és a Soroksári-Duna-ágnak a partja partfallal épül, de ezt a partfalat csak +5,50m magasságra irányozták elő. A távlati fejlesztési terv szerint az I. és II. ipari medencék közé nagy hajógyár és ennek hajójavító üzeme épülne. A to237
