Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő
Ezeken kívül az I. kereskedelmi medence északi oldalán, az F. 2 raktár előtt 2 db billenőgémes portáldaru van, amelyek 10,5 m fesztávolsággal 2 vasúti vágány fölött járnak, 3t teherbíróképességűek és 18 m karkinyúlásúak. Ezek a daruk is markolókkal, csillékkel, rakodólapokkal, lánccal és kötéllel dolgozhatnak. Egy műszakban általában 240 t-t emelnek. Az I. sz. kereskedelmi medence északi oldalán a gabonatárház előtt van még 1 db helyben forgó daru 3 t emelőképességgel, de ez a daru helyhezkötöttsége miatt alig használható. A II. kereskedelmi medence déli oldalának nyugati végén 2 db billenőgémes félportáldaru van. Egyik 3 t, a másik 2,5 t teherbírású és 18,5 m fesztávolsággal 2 vasúti vágány fölött jár. Ezek a daruk darabárut rakodnak. A 3 t-s daru teljesítőképessége hasonló az előzőkben közöltekkel. A 2,5 t-s csak rakodólappal és kötéllel rak ki darabárukat óránként- 20 t-t, egy műszak alatt 160 t-t (23-3. fénykép). 23-13. ábra. Budapesti kikötők vízi forgalma Puc. 23-13. Движение и товарооборот в будапештских портах Abb. 23-13. Güterumschlag der Budapester Häfen Figure 23-13. Water traffic of the harbours of Budapest Fig. 23-13. Trafic par eau des ports de Budapest Az ÁRHI raktár előtt két billenőgémes portáldaru van, 5 t teherbíróképességgel, 25 m karkinyúlással, 10,5 m fesztávolsággal. 2 vasúti vágány fölött jár 190 m hosszú pályán, tehát nem a raktár teljes hossza előtt, mert a partfal egy darabon hiányzik és így a daru a raktárnak csak erre a részére tud árukat kirakni. Ezeken a darukon kívül kis villamos targoncák is végzik az áruk mozgatását és átrakását. A petróleumkikötő forgalma A pertóleummedence partjaira 4 kőolajipari vállalat 1928. év előtt épített telepet. Ezek forgalma 1928. évtől 1937-ig 200 000 t-ig emelkedett. 1943-ben már 400 000 t-t is elérte. 1946—1956-ig az átlagforgalom 320 000 t körül volt. Ezután erősen visszaesett a forgalom, mert megépült a csővezeték, amely az olajat a kikötőbe hozta és onnan csövön szállítja tovább. így azután 1959- ben 42 000 t 1960- ban 25 700 t 1961- ben 3 200 t 1962- ben 18 500 t 1963- ban 31900 t 1964- ben 36 000 1 volt a petróleummedence forgalma. A kereskedelmi kikötő forgalma A kereskedelmi kikötőt 1928. október 20-án nyitották meg. A forgalmi mennyiségeket a 23-13. ábra tartalmazza. A grafikon szerint a forgalom 1944-ig jelentősen nőtt, akkor a második világháború miatt visszaesett, majd újra erősen növekedett 1955-ig. Ezután a felére csökkent, de hamarosan újból nőtt. A kikötő forgalmára vonatkozólag nagyon jellemző a hajóforgalom, amelyet a 23-14. ábrán feltüntetett grafikon rögzít. Ez azt mutatja, hogy 1949—1952. években kb. 1000 magyar és 1000 idegen nemzetiségű hajó jött minden évben a kikötőbe. 1953-tól 1956-ig a hajók száma erősen visszaesett, de 1957-től kezdve a magyar hajók újból kb. a régi számban keresik fel a kikötőt. Az idegen nemzetiségű hajók száma csak kb. 300 körül van. Ennek oka, hogy a kikötő rakodóberendezései korszerűtlenek és így sok időt vesz igénybe az átrakodás. Fontos a Z>wna-tengerjáró hajók forgalma a kikötőben. Ezek áruszállítását, tonnákban a tonnakilométerekben a 23-15. ábra mutatja. Ebből látható, hogy ennek a hajózási ágnak nagy a jövője. A kikötőben hajón szén, vasérc, kavics, tűzifa, fűrészelt fa érkezik, részben hajón és részben vasúton érkezik a darabáru, a szemes termények, liszt és élelmiszer. A kikötőből hajón távozik a bauxit, a darabáru jó része és az élelmiszer egy része. 234
