Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
23. Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő
megnehezítették és megdrágították a szivattyúzás közbeni munkát. Mikor végre az első munkaszakaszon elkészítették a partfal alsó részét és a szádfalak kihúzásához kezdtek, akkor álltak elő a legnagyobb nehézségek. A rendelkezésre álló kétkarú csigasor-emelővel 360 palló közül csak 18-at sikerült kihúzni. Később De mag rendszerű gépi emelővel folytatták a kihúzást és még így is 12 pallót csak búvármunkával, víz alatti autogén levágással sikerült eltávolítani. A kihúzott pallók legnagyobb részben tönkrementek. Ezért azt az alapozási módot, melynek alkalmazására leginkább a meglevő szád- pallókészlet késztetett, nem folytatták tovább. Az elkészített 3, egyenkint 20 m hosszú alaptömb közti, mintegy 25 cm széles hézagot a +0,00 és a + 1,70 szintek között kibetonozták. Ezután következett a 0,80 m magas konzolos rész készítése a felső 15 cm vastag rétegben, msenként 300 kg portlandcement adagolással. Hogy a konzolokat alulról fölfelé ható földnyomásból kifolyólag erők ne támadják, azok alatt üregeket alakítottak, amelyeket a föld beomlása ellen alul kőrakattal, a száraz felőli oldalon pedig a konzolra és kőrakatra támaszkodó vasbeton-lemezekkel biztosították. A konzolos rész elkészülte után épült meg a felső falrész. Mind a konzolos, mind a fölébe kerülő felső falrészt, az alaptömböket elválasztó házagoknak megfelelően, a falra és egymásra ragasztott két kátránypapírból alkotott osztóhézagokkal választották el. A partfalat kikötő szerelvényekkel is ellátták. A teljes partfal fm-enkint 35 m:! vasbetont és 0,77 m3 kőrakatot tartalmaz. B) Betonpartfal keszonalapozással A kereskedelmi kikötő 572 m hosszú partfalából mintegy 512 fm a 23-7. ábrán feltüntetett keresztmetszettel épült. Az új partfalrendszerre és más alapozási módszerre való áttérést a 60 m hosszú fal építésénél fellépett, előzőekben előadott nehézségek magyarázzák meg. Az altalajban levő görgetegek és a gyenge vasszádfalanyag miatt a szádfalazás nem volt jó, s így a víztelenítés s azonkívül a vasszád- pallók visszanyerése nagy nehézségekbe ütközött. A partfalat további részében stabilizáló konzol nélkül pneumatikus alapozással vasbetonból építették meg. A partfal alapja 4,5 m, teteje 1,3 széles. Alsó éle általában a — 2,63m, teteje pedig a +8,5 m szinten van. A falak víz felőli síkja 7,6:1 hajlású, száraz felőli oldala pedig lépcsősen tagolt. A keszonok hossza 13,5 m, szélessége 4,5 m, magassága 2,8 m, amiből 2,0 m belső hasznos magasság, 0,8 m pedig a födém vastagsága. A vágóéi 80 X 80 X 10 mm méretű szögvas. A partfal összesen 38 pneumatikusan süllyesztett vasbeton keszonon nyugszik. A betonkeszon vasalva van, de a vasalás itt csak kötővas-jellegű, mert I m3 betonra csak mintegy 17 kg vas jut. Ez a vasalás teljesen megfelelő. Zavaró körülmény nem lépett fel. Különböző szigorú feltevések alapján számított erős vasalás csak teljesen fölösleges kiadást okoz. A keszonokat a + 5,0-es szinten készítették, mert a föld- kiemelés eddig a magasságig megfelelő hosszú szakaszon szárazon elkészült. A keszonok távolsága egymástól a süllyesztés után kb. 40 cm volt. Ezt a közt utólag betonnal töltötték ki, hogy a háttöltés kavics anyaga ki ne folyhasson. A jobb kapcsolat végett a keszonok végét egy-egy, kb. 80 cm széles, trapéz alakú mélyedéssel látták el. A kitöltést úgy végezték, hogy a hézagot pallókkal lezárták és onnan a földet kézi kotróval a +5,0m szinttől a — l,0m-ig kikotorták. Ezután a hézagot részben víz alatt, részben szárazon kibetonozták. A keszonok m3-ként 250 kg cementet tartalmazó betonból készültek. A kamrákat 150 kg-os betonnal töltötték ki. A betonkeszonok jó teherbíró altalajon, kavicsos homokon fekszenek. A fal +5,0 m feletti részét 13,5 m szakaszokban betonozták. Az osztóhézagok a keszonokat elválasztó közök felett vannak és egyszerűen két összeragasztott közönséges kátránypapír elhelyezésével készültek. A metszet Elölnézet 23-7. ábra. Betonfal keszonalapozással II. Puc. 23-7. Бетонный береговый устой на кессонном основании, № II Abb. 23-7. Betonkaimauer auf Senkkastengründung II Figure 23-7. Concrete embankment with caisson foundation II Fig. 23-7. Mur de rive II en béton, sur caissons 219
