Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

1. Győri kikötő

torkolati szakaszából. Ezután a Győri Folyammérnöki Hiva­tal felsőbb rendeletre az ipari csatorna torkolati részén végrehajtandó összes kotrási, feltöltési és szabályozási munkálatokra újabb tervet dolgozott ki. A további kivite­lezés ennek alapján folytatódott. Az új tervek szerint az előkikötő nyugati oldalán 25 m széles rakodópartot ala­kítottak ki a + 5,50 magas szinten, amely a közútról 4,0 m koronaszélességű 1,40-es lejtésű lejáró rámpával közelít­hető meg. A rakparton vontatóút teszi lehetővé a szabad közlekedést, mely a csatorna felé 10 m, a Mosoni-Danaág felé 6 m széles. A közúti híd alatt a vontatóút 2,0 m szélességre csökken. A vontatóút a csatorna bejáratától a + 4,0m szintről a rakodópart + 5,50 m szintjére felemel­kedik. Az előkikötő fölötti kereszttöltés, valamint a vezér­töltés + 8,50m magasságúak. A kereszttöltés és a vezér­töltés nyugati sarkán kb. 1300 m2 területű, +7,50 m szintű feltöltés készült, a Folyammérnöki Hivatal számára szük­séges szertár és őrtelep részére az előkikötőben veszteglő és telelő kincstári vízi járművek őrizete és gondozása cél­jából. Az ipari csatorna kotrási és feltöltési munkája 1930. évben készült el. A kikötő fejlesztési kérdései A jelenlegi rakodók csak korlátozott mértékben fejleszt­hetők. A városias beépítettség miatt a vasúti csatlakozás kedvezőtlen. A rakodóterület bővítésére is kevés a lehetőség. Helykorlátozást jelent a szabad rakodó nyugati végén épült révfalui közúti híd. A város a rakodó megszüntetését kívánja, városrendezési okokból. Hajózhatóság szempontjából a kikötő telepítése nem kedvező, mert a rakodók megközelítése vízi úton alacsony vízállásnál — a Mosoni-Dunaág feltöltése miatt — nem biztosított, tehát őszi kis víz idején minden évben a kikötőben több hétig tartó kényszerű üzemszünetet kell tartani. Az említett adottságokat figyelembe véve, a jelenlegi rakodók fejlesztésére egy rakodó berendezésén, valamint néhány raktár és szociális létesítmény megépítésén kívül másra nem került sor. A kikötőt a jövőben főleg darab­áru rakodására kívánják használni. A jelenlegi lehetőségek­kel szemben Győrött a Duna—Rajna—Majna csatorna üzembe helyezése után nagy fejlődés várható. Ezért a növek­vő vízi forgalmat a jövőben fokozatosan a már meglevő ipari csatornára kívánják átterelni, ahová vasúti—közúti csatlakozással ellátott — főleg tömegáruk részére szóló — rakodó létesítését tervezik (1-6. fénykép). A kikötő 1980-ra várható forgalma összesen mintegy 230 000 t/év. Tervezés Gabonatárház bővítése: Mezőgazdasági Épület Tervező Vállalat, Település Tervező Iroda, 1950 A tervdokumentációt a Győr-Sopron megyei Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalat, Győr őrzi. Győri bauxit rakodó parapetfal tervezése: ÉM. MÉLY- ÉPTERV 1961. Tervdokumentáció a MÉLYÉPTERV tervtárában megtalálható. Az ipari és hajózó csatorna torkolatánál folytatólag végre­hajtandó munkálatok tervei: Győri Folyammérnöki Hiva­tal, Győr, 1930 Győri ipari és hajózó csatorna geológiai szelvénye: Horu- sitzky Henrik, Budapest, 1917. Kivitel 1947—1948. rézsűburkolatok helyreállítása: Győri Fo­lyammérnöki Hivatal 1959. Raktárak, darupálya építése: MAHART (házi ke­zelésben) 1961. Győri bauxit rakodó parapetfal: Győri Vízügyi Igaz­gatóság Irodalom 1. KPM V. főosztálya által összeállított anyag a Győri kikötő történetéről 2. VITUKI: Vízrajzi évkönyvek 3. Kovács Dezső: Adatgyűjtés a Győri Vízügyi Igazgatóság műkö­dési területén levő mintákról. Kézirat, 1959 4. ÉK ME Vasútépítési Üzemi tanszék: Előzetes forgalmi tanulmány az OVK Vízi utak és Kikötők c. fejezethez 5. OVF: Területi Vízgazdálkodási Keretterv, I. kötet, 1965 6. MAHART: Közforgalmi rakodók rakodásgépesítési távlati terve 1980-ig, 1964 22

Next

/
Thumbnails
Contents