Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
1. Győri kikötő
torkolati szakaszából. Ezután a Győri Folyammérnöki Hivatal felsőbb rendeletre az ipari csatorna torkolati részén végrehajtandó összes kotrási, feltöltési és szabályozási munkálatokra újabb tervet dolgozott ki. A további kivitelezés ennek alapján folytatódott. Az új tervek szerint az előkikötő nyugati oldalán 25 m széles rakodópartot alakítottak ki a + 5,50 magas szinten, amely a közútról 4,0 m koronaszélességű 1,40-es lejtésű lejáró rámpával közelíthető meg. A rakparton vontatóút teszi lehetővé a szabad közlekedést, mely a csatorna felé 10 m, a Mosoni-Danaág felé 6 m széles. A közúti híd alatt a vontatóút 2,0 m szélességre csökken. A vontatóút a csatorna bejáratától a + 4,0m szintről a rakodópart + 5,50 m szintjére felemelkedik. Az előkikötő fölötti kereszttöltés, valamint a vezértöltés + 8,50m magasságúak. A kereszttöltés és a vezértöltés nyugati sarkán kb. 1300 m2 területű, +7,50 m szintű feltöltés készült, a Folyammérnöki Hivatal számára szükséges szertár és őrtelep részére az előkikötőben veszteglő és telelő kincstári vízi járművek őrizete és gondozása céljából. Az ipari csatorna kotrási és feltöltési munkája 1930. évben készült el. A kikötő fejlesztési kérdései A jelenlegi rakodók csak korlátozott mértékben fejleszthetők. A városias beépítettség miatt a vasúti csatlakozás kedvezőtlen. A rakodóterület bővítésére is kevés a lehetőség. Helykorlátozást jelent a szabad rakodó nyugati végén épült révfalui közúti híd. A város a rakodó megszüntetését kívánja, városrendezési okokból. Hajózhatóság szempontjából a kikötő telepítése nem kedvező, mert a rakodók megközelítése vízi úton alacsony vízállásnál — a Mosoni-Dunaág feltöltése miatt — nem biztosított, tehát őszi kis víz idején minden évben a kikötőben több hétig tartó kényszerű üzemszünetet kell tartani. Az említett adottságokat figyelembe véve, a jelenlegi rakodók fejlesztésére egy rakodó berendezésén, valamint néhány raktár és szociális létesítmény megépítésén kívül másra nem került sor. A kikötőt a jövőben főleg darabáru rakodására kívánják használni. A jelenlegi lehetőségekkel szemben Győrött a Duna—Rajna—Majna csatorna üzembe helyezése után nagy fejlődés várható. Ezért a növekvő vízi forgalmat a jövőben fokozatosan a már meglevő ipari csatornára kívánják átterelni, ahová vasúti—közúti csatlakozással ellátott — főleg tömegáruk részére szóló — rakodó létesítését tervezik (1-6. fénykép). A kikötő 1980-ra várható forgalma összesen mintegy 230 000 t/év. Tervezés Gabonatárház bővítése: Mezőgazdasági Épület Tervező Vállalat, Település Tervező Iroda, 1950 A tervdokumentációt a Győr-Sopron megyei Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalat, Győr őrzi. Győri bauxit rakodó parapetfal tervezése: ÉM. MÉLY- ÉPTERV 1961. Tervdokumentáció a MÉLYÉPTERV tervtárában megtalálható. Az ipari és hajózó csatorna torkolatánál folytatólag végrehajtandó munkálatok tervei: Győri Folyammérnöki Hivatal, Győr, 1930 Győri ipari és hajózó csatorna geológiai szelvénye: Horu- sitzky Henrik, Budapest, 1917. Kivitel 1947—1948. rézsűburkolatok helyreállítása: Győri Folyammérnöki Hivatal 1959. Raktárak, darupálya építése: MAHART (házi kezelésben) 1961. Győri bauxit rakodó parapetfal: Győri Vízügyi Igazgatóság Irodalom 1. KPM V. főosztálya által összeállított anyag a Győri kikötő történetéről 2. VITUKI: Vízrajzi évkönyvek 3. Kovács Dezső: Adatgyűjtés a Győri Vízügyi Igazgatóság működési területén levő mintákról. Kézirat, 1959 4. ÉK ME Vasútépítési Üzemi tanszék: Előzetes forgalmi tanulmány az OVK Vízi utak és Kikötők c. fejezethez 5. OVF: Területi Vízgazdálkodási Keretterv, I. kötet, 1965 6. MAHART: Közforgalmi rakodók rakodásgépesítési távlati terve 1980-ig, 1964 22
