Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
20. Budapesti rakpartok és partfalak
A második világháború után jelentkező gazdasági nehézségek a dunai partok megfelelő rendszeres karbantartását sokáig nem tették lehetővé. A rakpartok állagának egyre fokozódó romlása azonban sürgetővé teszi e parti művek fokozatos jó karba helyezését. Ezért a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat, a Budapest Fővárosi Tanács V. B. Közlekedési Igazgatósága megbízásából a kiépített Duna-part állapotának felmérésére 1964-ben tanulmányt készített. A tanulmány alapján egyes szakaszokra kiterjedő helyre- állítási munkákat folyamatosan a rendelkezésre álló pénzügyi kereteknek megfelelően a Fővárosi Tanács végezteti. A budapesti rakpartok és partfalak kiépített hosszai szerkezeti kialakulásuk szerint 1. Függőleges magas partfal 2 125,7 m 2. Kétszintű függőleges rakpart 4 382,0 m 3. Lépcsős és függőleges felső rakpart 2 038,6 m 4. Rézsűs alsó és függőleges felső rakpart 2 382,5 m 5. Lépcsős alsó és lépcsős felső rakpart 776,9 m 6. Rézsűs alsó és rézsűs felső rakpart 1 515,5 m 7. Rézsűs kőhányásos és rézsűs kőburkolatú part 11 040,- m 8. Kétszintű függőleges partfal cölöpalapozással 154,8 m 24 416,0 m Ebben a kimutatásban az újpesti vasúti hídtól az összekötő vasúti hídig összesítettük a Duna-parti rakpartokat. Az ösz- szesítésben a kikötők nem szerepelnek. A rakpartok jövőbeni feladatai A rakpartok feladata és rendeltetése az idők folyamán bizonyos mértékben megváltozott. A vasúti és közúti közlekedés kifejlődésével, a kikötők építésével a vízi szállítás árurakodása mindinkább kikerül a város belső rakpartjáról, s az a nyüzsgő és élénk kereskedelmi élet, ami még 50 évvel ezelőtt is a belvárosi partokon volt, teljesen meg fog szűnni. Árurakodás és raktározás a Margit-híd és a Szabadság-híd közötti partokon ma már gyakorlatilag meg is szűnt. Pályázatok és tervek készülnek a főváros Duna-parti részének parkosítására és szállodákkal való beépítésére. Szó van mind a pesti mind a budai oldalon egy-egy gyorsforgalmú autóút építéséről. A rakpartok és partfalak árvízvédelmi rendeltetése azonban az idők folyamán semmit sem változott, sőt jelentősége a város anyagi értékének növekedésével állandóan emelkedik (20-9.fénykép). Irodalom 1. Kovácsházy Frigyes: Budapesi rakpartok és partfalak. Mélyépítéstudományi Szemle, 1956/7—8 2. Kovácsházy Frigyes: Építéstudományi Szemle, 1964/5 3. Maurer Gyula: A dunai vízi út és budapesti kikötők közgazdasági jelentősége. Magyar Szemle, 1931 4. Dr. Detmár Tivadar: A budapesti rakpartokon alkalmazandó hajóforgalmi kirakó berendezésekről, Magyar Hajózási Egyesület, 1914 5. Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat: A fővárosi Duna-part távlati tanulmányterve, 1963 6. Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat: Főváros Árvízvédelmének távlati fejlesztési terve, 1961 7. Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság: Budapesti partvédelem 184
