Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

20. Budapesti rakpartok és partfalak

Történelmi áttekintés

Buda és Pest nagyobb arányú fejlődése a XIX. század második felében, tehát 100 évvel ezelőtt indult meg. Ekkor kezdték meg a végleges rakpartok kiépítését is (20-1. ábra). A Lánchíd 1849-es megnyitásáig a Duna-part teljesen szabálytalan és rendezetlen volt. Az 1838. évi árvízi katasztrófa után a kényszerűség vezetett a védőtöltések kiépítéséhez és ezzel együtt a Duna pesti szakaszának rendezéséhez. A rakpartok kiépítésének előmunkálatai egyik legnagyobb vízimérnökünk, Vásárhelyi Pál vezetésével és közreműködésével indultak meg.

1853-ban a Duna Gőzhajózási Társaság a Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán 345 m hosszú kő rakodópart kiépítését kezdte el, hogy hajói megfelelő körülmények mellett köthessenek ki és rakodhassanak (20-1. fénykép). Az 1860-as évek elején Pest városa először a Magyar Tudományos Akadémia előtt (Vigyázó Ferenc utca és Beloiannisz utca közöttj 374 m hosszú rakpartot épített, majd ezt a Petőfi térig 663,8 m hosszban meghosszabbította (20-2. fénykép). A rakpartok kiépítésével együtt szükséges volt a pesti Duna- szakasz átfogó szabályozása is. 1871-ben Hieronymi Károly tervei alapján kezdték meg a Soroksári-Duna-ág elzárását és tápzsilip építését, a dunai zátonyok elkotrását és a Margit20-1. ábra. Budapesti rakpartok és partfalak áttekintő helyszínrajza

Рас. 20-1. Генеральный план набережных и береговых устоев в Будапеште

Abb. 20-1. Übersichtsplan der Budapestéi- Kaie und Ufermauern

Figure 20-1. Layout of quays and embankment of Budapest

Fig. 20-1. Plan d'ensemble des quais et des murs de rive à Budapest

175