Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)

18. Óbudai Hajógyári kikötő és partfalak

Történeti áttekintés Vízrajzi viszonyok Budapesten már régóta volt a város északi részén, a Duna jobb partján, az óbudai Kis-Duna-ágban téli kikötő. Ezt a kikötőt kezdetben csak arra szánták, hogy a hajóknak téli menedéket nyújtson. A hajózás fejlődése tette indokolttá először hajójavító műhely, majd később hajógyár létesítését. A hajógyárat még a múlt század elején, 1835-ben Széchenyi István javaslatára a Duna Gőzhajózási Társaság építtette a Nagysziget déli végén (18-1. és 18-2. fénykép). Már az első években a Duna szeszélyes vízjárása miatt jelentős össze­geket kellett fordítani a hajógyár zavartalan üzemének biztosítására. Az 1838-as tavaszi árvíz után a sziget déli csúcsán betonba rakott kőpartfalat építettek, ugyanakkor az Óbuda felőli hajógyári-sziget északi végén, a Nagysziget partjáig 150m hosszon lezáró kőgáttal kikötőmedencét létesítettek. A hajógyár fejlődésével egyidőben épültek, először a kikötőmedencében, majd a gyár többi parti területein a gyors rakodást és szerelést lehetővé tevő függőleges part­falak. A kikötőmedence nyugati partján már 1854-ben facölöpös partfalat építettek. 1865-ben két favázas szerelő- csarnok épült a medencében. 1881-ben a megrongálódott facölöpös partfalakat és a szerelőcsarnokokat újjáépítették. 1882—83-ban építették meg a Renner-féle bejáró acélhidat a parti pillérekkel. 1900-ban és 1920-ban a partfal beszakadt, melyet a hajógyár helyreállíttatott. A Nagy-Duna felől 1922-ben építették meg a szénrakodó partfalat az erőtelep szénellátására. 1934-ben a medence nyugati oldalán újabb partfalszakadás következett be, melyet 1938—39. években állítottak helyre. Az Óbudai-Duna-ág felől a partszakasz építési munkái 1941-ben kezdődtek el és 1943-ban fejeződ­tek be. A kikötőöbölben 1953-ban készítették el a hajógyári sólyateret, s vele szemben, az öböl túlsó oldalán 200 m hosszú rézsűs partfalat. Az 1954. évi árvíz ismét sok kárt tett a partfalakban. 1955-ben az öböl déli részének partfala, az állandó hajópróbák örvénylő hatására le is omlott. A javítási munkák 1957-ig tartottak. A partfalak állapota azóta is tovább romlott. A helyreállítási munkák a MÉLYÉPTERV tervei alapján 1961-től folyamatosan foly­nak. A hajógyári öböl bejárata a Duna 1651,6 fkm szelvényében van. A jellemző vízállások az alábbiak: A helyi „0” vízszint LKV 1953. XII. 3. LKV 1948. XII. 30 LNV 1954. VII. 19. 96,87 mA. f. 96,81 mA. f. ( —6 cm) 96,60 mA. f. (-27 cm) 104.23 mA. f. ( + 736 cm) A hajógyár területének magassága a 103,68 104,00 mA. f. szintek között változik. A különböző időpontokban épített partfalak koronaszint magasságát is ennek megfelelően állapították meg. A gyár területe az LNV alatt van átlag 20—30 cm-rel. Előfordulhat olyan eset, hogy rendkívüli nagy víz miatt a gyárnak üzemszünetet kell tartani. így volt ez 1965. júniusban, amikor az eddigi LNV-t közel 50 cm-rel meghaladó árvíz a gyár területét 70—80 cm magasan, több héten keresztül elöntötte. Talajmechanikai alapadatok A gyár területén az utóbbi 10 évben épült partfalakhoz a MÉLYÉPTERV és a Hídépítő Vállalat talajfúró csoportja készített talajfeltárást és alapozási szakvéleményt. A fel­tárások alapján a következő talajrétegződés állapítható meg. A parti fúrásokban a felszínen 1,8—2,0 m vastagságú feltöltés található. A feltöltések anyaga általában szürke kavicsos homok, helyenként sötétszürke salak. A feltöltések alatt 1,9—2,6 m vastagságú sárga kavicsréteg, majd 1,5— 3,1 m között változó vastagságú iszapos homokliszt települt. A fenti rétegek alatt és a kikötő medence fenekétől számítva a 92,30—94,60 mA. f. szintig terjedően ismét sárga, illetve szürke kavicsréteg található. Ez alatt — a feltárások alsó határáig — szürke palás rétegződésű agyag­réteg következik (kiscelli agyag). A szürke palás agyagréteg poliéderes törésű, kohézió értéke viszonylag alacsony. A talajvíz a térszín alatt a Duna vízszintjével azonos magasságban jelentkezik és azt késleltetés nélkül követi. Tekintettel a folyó közelségére, a szulfát tartalom jelenték­telen. 151

Next

/
Thumbnails
Contents