Kertai Ede: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Folyami kikötők (OVH, Budapest, 1971)
16. Gázgyári szénrakodó
16. GÁZGYÁRI SZÉNRAKODÓ A gázgyári szénrakodó az Óbudai Duna-ág északi végén a Duna 1654,1 fkm szelvényében a jobb parton létesült az első világháburú előtti (1910—13) években. A rakodó előtti Duna-partot ezekben az években, a Főváros 1850 m hosszban, kőhányásra támaszkodó rézsűs kőburkolattal védte meg. Az 1:2 rézsűhajlású kőburkolat vagdalt terméskőből készült. A kőburkolatba a 99,50 mA. f. szinten 3,50 m széles padkát építettek be. A partbiztosílás felső szintje 103,50 mA. f., amely a hajózási nagyvíznél 18 cm-rel alacsonyabban helyezkedik el. A gázgyár területét az 1965-ig előfordult LNV fölé a 105,15 mA. f. szintre töltötték fel. Az átlagosan 2,0 m magas feltöltést a Duna felől ll,0m széles hullámtér biztosításával, 20:1 dőlésű faragottkő-támfallal zárták le. A szükséges árvédelmi biztonságot a támfal fölé épített 1,0 m magas parapetfallal biztosították (16-1. fénykép). A szénrakodót közvetlen a támfal mögötti területen helyezték el a vízpartra kiépített darupályával. Az 1910—13. években létesült és a második világháború alatt tönkrement rakodót a felszabadulás utáni 1947—48. években a gázgyár korszerű szállítóberendezésekkel ellátott rakodóként építette újjá (16-1. ábra). Az új rakodón az uszályban érkező szén folyamatos kirakását a vízparton üzemelő híddaru látja el, mely a legkisebb hajózási vízszintnél is lehetővé teszi a rézsűs partfal melletti rakodást. A híddaru partmenti mozgását 50 m hosszú darupálya teszi lehetővé. A Duna felőli darupálya, amely 2 m magas fordított U alakú vasbeton gerenda, 3 db 4 m átmérőjű keszon-alapozású vasbeton pillérre támaszkodik fel (16-2. ábra). Vízszintes elrendezésben a part élvonalával 4°-os szöget zár be. A három keszon- alapozású pillért 18,80 m tengelytávolsággal, a rézsűs partburkolatba helyezték el. A híddaru part felőli lába, a faragott kőtámfal mögött, a feltöltésbe elhelyezett sávlapozású darupályán mozog, fesztávolsága 23,90 m. A rakodást a hídszerkezet tetején elhelyezett 5 t-s markolóval felszerelt forgógém biztosítja. A forgógém kocsiszerkezeten a partra merőlegesen is mozoghat, így egyszerre két uszályból tud rakodni. A rakodóberendezés elrendezése lehetővé teszi gázgyári koksznak uszályba való berakását is. A rakodóhíd mögött 50 m hosszú magasvezetésű szállítószalaghíd épült, a darupályával párhuzamosan. Ennek déli végén 50 m3-es kiegyenlítő-adagoló bunkert, az északi végén pedig kereszt- irányú szállítószalaghidat helyeztek el. A magasvezetésű szállítószalaghidak alatt két vasúti iparvágányt is beépítettek (16-3. ábra). Az uszályban érkező szenet a daru az adagolóbunkerbe üríti, ahonnan az vagy közvetlen a vasúti kocsiba, vagy a szállítószalagrendszeren keresztül deponiába kerül. Az 5 t-s daru kapacitása 60—90 t/óra. A rakodó évi forgalma 150 000 t, a szabadtéri széntároló területe 1,8 ha. A közeljövőben a rakodó fejlesztésére nem kerül sor. Elhelyezése nem kedvező, mert a Duna-ág felisza- polódása miatt a rakodó előtti medret rendszeresen kotorni kell, hogy a hajózási mélység DB víz idején is biztosítva legyen. Forrásmunkák 1. Budapest Székesfőváros Gázmüvei, Általános műszaki és Üzemfejlesztési Főosztály tervei, 1947 2. Budai Gázgyár 100 éve 3. OVF. VÍZITERV: Közép-Dunavidéki Vízgazdálkodási Keretterv, 6. sz. kötet, 1965 137
