Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai
Az üzemviz hozzávezetése a vizerőtelephez lehet egyenes vonalú és oldalirányú. Korábban a csőtörésekkor veszélyeztető elárasztás elkerülése végett az utóbbi megoldást alkalmazták, ma azonban az egyenes hozzávezetést előnyben részesítik. Az üzemviz elvezetése megoldható gépenként külön-külön kivezető vagy pedig a vizerőtelep alatt kiképzett közös alvizcsatornában, ill. alagutban. C) Szivattyús energiatározók Az együttműködő villamosenergia-rendszerben jelentkező csúcsterhelések tározott energiával is fedezhetők. Az energiatározás egyik módja a hidraulikus energiatározás. Ez megvalósítható tározásos vízerőművekkel vagy szivattyús energiát ár ozőkkal. A szivattyús energiatározó (hidraulikus energiatározó, szivattyus- tározós vízerőmű) olyan különleges vízerőmű, amely a kisebb terhelések időszakában más erőmüvek által termelt, a fogyasztók által nem igényelt energia felhasználásával vizet szivattyúz fel egy magasan fekvő tározóba, s a tározott viz potenciális energiáját kihasználva szükség esetén energiát táplál vissza az energiarendszerbe. Mielőtt a szivattyús energiatározó kialakításával foglalkoznánk, tekintsük át, hogy mik az indokai a szivattyus-tározős erőmüvek létesítésének és melyek azok a tulajdonságai, amelyek jelentőségét megadják. Mindenekelőtt ki kell emelni azokat a változásokat, amelyek az energiarendszerek belső struktúrájában végbemennek. A maghasadásban rejlő lehetőségek felfedezése óta eltelt idő alatt a gyakorlati felhasználás stádiumába jutott az atomenergia energetikai célokra való felhasználása, s az atomerőmüvek egy're jelentősebb tényezői az energiarendszereknek. A klasszikus hőerőműveket gazdaságossági okokból egyre nagyobb egységteljesítményű gépekkel építik. Számos országban (pl. Franciaország, Olaszország, Svájc stb.) a gazdaságos vízerőműkészletek kimerülőben vannak. így világviszonylatban a vízerőművek részesedése az energiatermelésben fokozatosan csökken, annak ellenére, hogy a vízerőművek építése tovább folyik. Azonban éppen az atomerőművek belépése, másrészt az egyre növekvő egységteljesítményű gépek alkalmazása növelik a tározásos vízerőművek jelentőségét - mind a természetes, mind pedig a szivattyús-tározásét - minthogy az előbbiek célszerűen alaperőműként üzemeltethetők, s a csúcsokat az utóbbiak fedezhetik. Az energiatermelés strukturális változása mellett lényeges változások mennek végbe - szinte a szeműnk előtt - a terhelési viszonyokban 88
