Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

videbb lekötését, ill. gyorsabb megtérülését jelenti. A csőturbinás viz- erőmünek ez az előnye több megtakáritást eredményezhet, mint amennyi a beruházási megtakaritás.

7. A csőturbina igen jő hatásfokkal szivattyúként is működtethető.

A Ráncé-tipusu csőturbinákat mindkét irányban szivattyúként is lehet üzemeltetni. Folyami vízerőművekben elegendő az egyirányú szivaty- tyuzás lehetőségét biztosítani.

8. Kedvező lehetőséget nyújt esztétikailag megfelelő, magas gépház nélküli felépítmény kialakítására.

Már korábban láttuk, hogy a gépház magasságának csökkentése sok esetben nemcsak a költségek miatt indokolt, hanem a vízerőműnek a környezetbe való harmonikus beillesztése miatt is.

9. A körüláramlott generátoru csőturbinákat a névleges vizszálli- tás 70%-át átbocsátó nyílással és szinkron alatti fordulatszámmal is lehet működtetni.

10. A többi csőturbina-tipushoz képest viszonylag nagy egységtelje- sitmény. Ehhez három csapágyat alkalmaznak (11-22. ábra).

11-22. ábra

A csőturbina kedvezőtlen tulajdonságai:

1. A csőturbinának lekapcsoláskor nagy átmeneti fordulatszáma van. Ennek az oka az, hogy a turbinával egybeépített speciális kis átmérőjű generátornak kicsi a lenditőnyomatéka. Ez azt is jelenti, hogy a frekvenciatartásra kevésbé alkalmas. Ennek az olyan vízerőműnél, a amely egy nagy energiarendszer viszonylag kis teljesítményű része, nincs jelentősége. Meddő áram termelésére gazdaságtalanok.

2. A megfutási fordulatszám kedvezőtlen esetben megközelítheti a névleges fordulatszám négyszerését.

Ennek hatását mérsékeli azonban a generátor forgórészének erősen lecsökkentett átmérője.

A generátor átmérőjének csökkentése miatt, növekvő turbina átmérő és növekvő esés esetében a generátor hosszát aránytalanul meg kell

63