Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai
vibrációs problémákra is vezethet. Viszonylag drága megoldás, mert két klilön teret igényel a turbinának ill. a generátornak. Ennek módosított változata a Hafele által 1933-ban szabadalmaztatott az un. derékszögben megtört tengelyű aknába épitett generátoru csőturbina. Csőturbinát aknába épitett generátorral csak Európában alkalmazták és itt is csak kis gépegységekkel. Azonban 1960-ban az Egyesült Államokban, Ozark-ban építettek egy erőmüvet 8 m átmérőjű turbinákkal, amelyeknél a generátort aknába helyezték. A korszerű megoldás a "csőturbina körüláramlott generátorral". Ezt a változatot Hugenin (Escher Wyss) szabadalmaztatta 1933-ban és elsőként A.Fischer tervei szerint 1936-ban Roscinnál (Lengyelország) helyezték üzembe, 3,75 m átmérővel. Az erőmű teljesítménye 190 kW. Ezt a tipusu csőturbinát azonban a korlátozott teljesítőképessége és a nem kielégítő hűtése miatt a továbbiakban nem gyártották. Ezután a franciák számos kis teljesítményű kísérleti vízerőművet létesítettek csőturbinákkal. Az ezekkel szerzett tapasztalatok vezettek el a nagyméretű csőturbinák kialakításához. Az első nagyméretű, nagy teljesítményű csőturbinaként a Ráncé folyó torkolatában St.Malonál épülő árapály-erőmű turbináinak prototípusát tekinthetjük. A mindkét irányban: turbinaként és szivattyúként egyaránt működtethető gép teljesítőképessége 10 MW, nyelőképessége 227 m^/s, átmérője 5, 8 m. A Rance-erőmübe 24 db csőturbinát építettek be (11-19. ábra). Ezt követően elsősorban a Rhone-on és a Rajnán 37 db csőturbinát helyeztek üzembe és további 22 db van gyártásban. Ez az 59 db körüláramlott generátoru egység, melynek kimenő teljesítménye 20-40 MW és összteljesítménye 1500 MW, évente előreláthatólag 8 TWh (8000x10^ kWh) villamos energiát fog szolgáltatni. Nagyteljesítményű csőturbinát Franciaország mellett a Szovjetunióban alakítottak ki. Az első nagyobb csőturbinás vízerőművet a Dnyeperen Kiev-nél építették, 20 db 6 m átmérőjű, egyenként 15 MW-os teljesitmény- nyel. (11-20. ábra). A csőturbinának ennél a változatánál a viz alá süllyesztett generátort vagy a turbina járókereke elé az előcsatornába vagy ez után a szi- vőcsatornába helyezik el. A generátort burkolat védi. A burkolat körte, vagy torpedó alakú felület, amelynek tengelye megegyezik a csőtengelyével. A viz a generátort körüláramolja. A turbina lehet egyszeres és kettős szabályozású. A generátor felső elrendezése (az előcsatornában) kedvezőbb, mert a nagy nyomású, kis sebességű térben az irányváltozások kisebb veszteséget okoznak, mint a szivócsatornában. Az esés növekedésével ez a hátrány azonban csökken, mert a veszteség viszonylag kisebb. A csőturbina kedvező tulajdonságaiból származó előnyök megmutatkoznak a gépészetben, a mélyépítésben, a vasszerkezetekben, az építési lebonyolításában és az üzemben egyaránt, de lehetőséget adnak az esztétikailag megfelelőbb elrendezés kialakítására is. A csőturbina legfontosabb előnyei: 59
