Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai

A szívócső bővtilete következtében fellépő diffurzohatás miatt a

dinamikus szivómagasságot nyerjlik vissza, ahol a szivőcsatornába

lépő, pedig az azt elhagyó viz sebessége.

A felépítmény a vizerőtelepnek a csigaházfödém fölötti része.

Fő része a gépterem, de itt szokták elhelyezni a vezénylőtermet, a kapcsolóteret, az akkumulátorhelyiséget, a transzformátorteret, a szolgálati és egyéb helyiségeket.

A felépítmény kialakításának fő változatai:

a) gépcsarnok

b) gép kamra

c) gépsátor (gépsapka).

Gazdasági és természetvédelmi okok miatt a gépkamrás változat egyre jobban tért hódit, minthogy kisebb költséggel létesíthető, mint a gépcsarnok és jól illeszkedik a tájba. A tiszalöki vizerőtelep gépcsarno- kos, de a Kiskörei már gépkamrás változatban épült és igy tervezik a nagymarosi vizerőtelepet is.

b) A vizerőtelep fő méretei

A vizerőtelep alaprajzi fő méreteit elsősorban a gépegységek száma határozza meg, de kihat még rá az esetleg beépített árapasztó és a szerelőtér. Megjegyzendő, hpgy a vizerőtelep hosszán a vízfolyásra merőleges, szélességén pedig azzal párhuzamos méretét értjük.

A gépegységek számának meghatározása alapos műszaki és gazdasági meggondolást és terjedelmes számítást igényel. Ennél a munkánál az alábbi irányelveket kell szem előtt tartani:- egy egységet nem célszerű alkalmazni, mert esetleges meghibásodása a vízerőmű teljes kiesését jelenti;- sok egység azonos összteljesítmény mellett is növeli a költséget;- a nagyobb egységeknek jobb a hatásfokuk;- bár változó vízjárásnál elméletileg különböző nagyságú gépekkel lehetne a vízhozamot a legjobban hasznosítani, de ennek számos hátránya van (tervezői és gyártási többletmunka, sokféle tartalék alkatrész, az alépítmény gazdaságtalan kihasználása stb.).

48