Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai
Az Uzemvizcsatomás vízerőműnek részei mindazok a műtárgyak és más létesítmények, amelyek a viz elvezetését, az esését, valamint az üzem viz hasznosítását biztosítják, és amelyek a vízfolyást az elfajulástól megvédik. Ezeket - az igényeknek megfelelően - sokféleképpen el lehet rendezni. Az általános elrendezés leggyakrabban előforduló vázlatait a II-8. ábra mutatja. Az a) és b) jelű ábrák hajózható üzemvizcsatornát ábrázolnak be- eresztő zsilippel és anélkül, a c) jelű ábra pedig olyan elrendezést, amelynél a folyó eredeti medre hajózható. Ez utóbbi megoldást rendszerint kismértékű vízkivétel esetében alkalmazzák. Nehezen hajózható folyószakaszoknál célszerű azonban a hajózást az üzemvizcsatornába terelni, és a vizerő-hasznositással együtt megoldani. Az általános elrendezéssel kapcsolatban elsősorban a következő három kérdés kerül előtérbe: a vízkivétel helyének megválasztása, az üzemvizcsatorna helyszíni és magassági vonalvezetése, valamint a vizerő- telep helyének megválasztása. A vizkivételi mű helyét elsősorban a hordalékbeáramlásra való tekintettel kell megválasztani. Laboratóriumi vizsgálatokkal és helyszíni tapasztalatok alapján megállapították, hogy a hordalék beáramlása szempontjából lényeges különbség van az egyenes és az ives folyószakaszból való vízkivétel között. Egyenes folyószakaszból kiinduló csatorna esetében a megosztott vízhozamok viszonyához képest rendkívül kedvezőtlen a hordalék mennyiségének megoszlása. A vizkivételi müvet a II-8. ábra II-9. ábra A vizkivételi mü helyének célszerű megválasztása 40 folyó ives szakaszán, közel az iv végéhez, a homorú oldalon kell megépíteni (II-9. ábra). Annál kevesebb horda lék áramlik az Uzemvizcsa- tornába, mennél intenzivebb a csavaráramlás. Egyes esetekben elkerülhetetlen az egyenes szakaszból való vízkivétel.
