Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
II. Dr. Kertai Ede: A vízerőhasznosítás műtárgyai
II. A VÍZERŐHASZNOSÍTÁS MŰTÁRGYAI (Dr. Kertai Ede) A vízerőművek általános elrendezése, az egyes részek szerkezeti kialakítása, berendezésük és más jellemzőik elsősorban az esés szerint alakulnak. A tervezőmérnök szempontjából ez a leglényegesebb osztályozás. A vízerőmű 1. kisesésU, ha h < 15 m, 2. közepes esésű, ha 15< H < 50 m és 3. nagyesésU, ha H > 50 m. A megadott határértékek csak tájékoztató jellegűek, és nem jelentenek éles elkülönítést. A közepes esésű vizerőmű átmenetet képez a kis- és nagyesésU vízerőművek között, és jellemzői is ennek megfelelően alakulnak. A három típus között a leglényegesebb eltérés a vizerőtelep tagozódásában mutatkozik. A II-1. ábra a vizerőtelepek esés szerinti típusait mutatja. A továbbiakban a kis- és a nagyesésU vízerőműveket, továbbá a nagyesésU vízerőművek egy különleges típusát, a szivattyús-tározős vízerőművet (szivattyús energiatározó) tárgyaljuk. Eközben, némileg felfrissítve a korábbi tanulmányokban szerzett ismereteket, elsősorban a műszaki haladás jelenlegi szintjét tekintjük át. A) Kisesésű vízerőművek A kisesésU vízerőműveknek két fő típusa van: a) A folyami (a vízfolyás medrében vagy átvágásában elhelyezett) vízerőmű, amely a duzzasztással előállított esést hasznosítja. b) Az Uzemvizcsatornás vízerőmű, amely a duzzasztómű duzzasztásán kivűl a vízelvezetéssel nyert esést is hasznosítja. 28
