Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

I. Mátrai István: Vízlépcsők és kapcsolatos műtárgyak

tették el pneumatikus utón, majd a körlilzárás védelme alatt elkészült a 2. pillér és az alaplemez, A hajózás ebben az ütemben a 3.-5. pillérek között folyt. Ezután került sor a balparti K2 körülzárás építésére, majd az 5.-7. pillérek közötti részek épitésére egyelőre mélyebb küszöbbel, hogy az ideiglenes hajózás a 3. ütemben kisvizek idején is lehetséges legyen. Ezután épült a 3. ütem, majd a 4. ütemben a duzzasztást megkezdve befejezték az 5.-7. nyilást a felviz felől ideiglenes elzárások, az alviz felől a körülzárás védelme alatt. A hajózásnak

csak rövid idejű szüneteltetésével kellett számolni, majd a hajózás átkerült az időközben elkészült oldalcsatornába.

Újabban - ha erre mód van - egyre gyakrabban eltérnek ettől az épitési módtól. A mederben való épitésnek az alábbi főbb hátrányai vannak:- munkaegészségügyi hátrányok, nagy költség és időigényű haszonmunka,- ideiglenes körülzárások építésének és elbontásának nagy költség és időigénye,- függőség a folyó viz- és jégjárásátől és az ebből származó kockázat,- csatlakozó (körülzáráson kivül) medermunkák elvégzésének nehézségei,- hajózható folyón az épités alatti hajózás megoldása.

A mederben való épités megfelelő biztonságos műszaki megoldást kiván. A lefolyási szelvény erős leszűkítése miatt tulduzzasztás és jelentős sebességnövekedés következik be, ami medermély ülést és a körülzár ás mellett kimosásokat okozhat. A megnövekedett sebesség miatt az áthajózáshoz többlet vonóerő szükséges.

A mederben való több ütemben való épités helyett általában gazdaságosabb a teljes vízlépcsőnek egy egységes, nyitott gödörben való megépítése. Ehhez legcélszerűbb olyan folyószakasz kiválasztása, ahol aránylag rövid átvágásban lehet a vízlépcsőt elhelyezni. Az épités idején a folyó árvizei zavartalanul folyhatnak le, az építést pedig körülzárt munkagödörben végezzük. A hajózás is zavartalanul folyhat tovább. Az épitési munkák végén a régi meder áttöltésével megnyitható az uj folyómeder.

Az átvágásban való épités lényegesen nagyobb tömegű földmunkák végzését teszi szükségessé, mégis az építésgépesítés megnövelésének lehetőségével és egyszerűbb műszaki megoldások alkalmazásával végeredményben rövidebb épitési idő és gazdaságosabb épités válik lehetővé. Igen fontos szempont pl., hogy a költséges és bonyolult építésű acél- szádpallős és cellás körülzárások kiküszöbölhetők.

23