Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
I. Mátrai István: Vízlépcsők és kapcsolatos műtárgyak
A zsilipkamra megtöltésekor - a hajó hegymenetében - a fordított eljárás következik be. Először az "a” csatornán át telik meg a legalsó tér (V) majd a "b" és "c" satornán a VI és VII tér. A hiányzó VIII tér vízmennyiségét a felvizből pótolják. A takarékmedencék a kamra mindkét oldalán megépithetők, igy a forgalom növekedésével további vízmennyiségek takarithatók meg. A T vizmegtakaritás a takarékmedencék n számától, az . m = Ft(Fk) (takarékmedence és zsilipkamra arány) értéktől, valamint az e értéktől függ. ^ i -Ls. T=m.n -------H_ m (n+l)+l 2e Ha első közelítésben elhanyagoljuk a aránylag kis értékét, úgy az 1-8. ábrán ábrázolt összefüggést kapjuk az n érték függvényében. így pl. a gyakori esetben, ha m = 1 , azaz a kamra és medence alapterülete azonos, úgy három takarékmedence alkalmazásával 59%- megtakaritás érhető el. A grafikonsereg jól mutatja, hogy a takarékmedencék növelésével nem növelhető lényegesen a vizmegtakaritás. Leggyakrabban 2 vagy 3 takarékmedencét alkalmaznak. Az 1-9. ábra mutatja egy 18,3 m esésű és 12x200 (kapuk között mérve) m méretű takarékmedencés hajózsilip töltési diagramját. A takarékmedencék alkalmazását egyre jobban indokolja a vizbe- szerzés és energia költségének nagymértékű emelkedése. A gazdaságos- sági vizsgálatnál szembeállítjuk a takarékmedencék és hozzátartozó töltő és üritőberendezések költségét, a többlet szivattyúié lep kapacitás és a többlet energiafogyasztás költségével. A végzett közelitő számítások szerint napi 10 átzsilipelés mellett kb. 4-5 év alatt megtérül a takarékmedencék többletköltsége, igy a megoldás gazdaságossága már közepes hajóforgalom mellett is vitathatatlan. A vízlépcsők nagyságának növekedése a hagyományos hajózsilipektől eltérő uj megoldásokat hozott előtérbe. 20-25 m-nél nagyobb magasságok leküzdése hajózsilipekkel vagy függőlegesen mozgó úszókkal működő hajó- emelőmüvekkel nem oldható meg gazdaságosan. így előtérbe került a hajót tartalmazó teknőnek rézsűn, siklőpályán való mozgatása. Ilyen megoldás épült a Szovjetunióban Krasznojarszk, Belgiumban Ronquires mellett valamint Franciaországban az alábbiakban ismertetett Arzviller-i 1) Dr.Ing.R.Kuhn: Die Schleusen des Main-Donau Kanals, nieur" 1971/5. 163-184.o. "Der Bauinge16
