Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)
I. Mátrai István: Vízlépcsők és kapcsolatos műtárgyak
a nyílásszélesség és kedvezőbbek lehetnek az árvizlevezetés áramlási viszonyai is. Figyelembe kell azonban benni, hogy ilyen módon kedvezőtlen hordaléklerakódások keletkezhetnek, pl. a hajózsilip bejáratánál, aminek folyamatos kotrása nagyobb költséget okozhat, mint a duzzasztóműnél szerzett előny. A megfelelő kialakítás érdekében itt is nagymértékben kell a hidraulikai kisminta kísérletekre támaszkodni. C) Hajózsilipek és más hajóemelő berendezések A vízlépcsőknél előálló magasságkülönbségek áthidalására szolgáló klasszikus - a zsilipkamra töltésével és ürítésével történő - megoldások az elmúlt évtizedekben nagymértékben fejlődtek. Kialakultak a zsilipkamra töltés és ürítés módszerei, a különböző kamra méretekhez, esésekhez igazodó rendszerek hidraulikai és technológiai berendezései. A hajózsilip méretekben megindult egységesítési törekvés megfelelő eredményekre vezetett. Az európai viziutakkal. kapcsolatban a KGST és az Európai Gazdasági Bizottság I-VI. kategóriába sorolta a viziutakat és megállapította az uszójármüvekkel és viziutméretekkel összefüggő javasolt paramétereket az európai folyókon és viziutösszeköttetéseken való alkalmazásra. A Dunán a Dunabizottság ajánlásai szerinti méreteket alkalmazzák, igy a Regensburg-Gönyü közötti szakaszon 24 m zsilipkamra szélesség és 230 m kamra hosszúság, a Gönyü-Braila közötti szakaszon 32-34 m szélesség és 310 m hosszúsági mérettel. A felső főnél alkali mázott küszöbmélység min. mérete Regensburg-Wien között 3, 5 m, ezalatt Brailá-ig 4,5 m. Amennyiben a hajózsilip is résztvesz az árvizel- vezetésben vagy az építés idején a hajók ideiglenesen, duzzasztatlan állapotban is közlekednek rajta, úgy a felső küszöb szükség szerint mé - lyebbre kerül. A viziutösszeköttetéseken is kialakultak a csatornák és hajózsilipek méretei. A nemzetközi európai viziutösszeköttetéseken a IV. kategória kerül alkalmazásra az 1350-1500 t-ás uszójármüvek méretének megfelelően 12x85 m minimális hasznos zsilipkamra mérettel. Nagyobb forgalom miatt és a tolóhajózás érdekében 12x185 m-es hajózsilipkamrákat alkalmaznak a Rajna-Majna-Duna csatornán. Az egyre nagyobb jelentőségű mesterséges összekötő csatornákon a nagyobb forgalom esetén előálló vízveszteségek csökkentése érdekében uj megoldások alakultak ki. A következőkben az elsősorban vízgazdálkodási szempontból jelentős takarékmedencés hajózsilipeket ismertetjük. A mesterséges viziutakon legtöbbször nincs mód a csatornák gravitációs utón való vízellátására. így nagyobb forgalom és esés esetén jelentős vízmennyiségeket kell szivattyúval pótolni. így pl. egy 12x185 14
