Kertai Ede - Mátrai István: Vízépítési műtárgyak (Tankönyvkiadó, Budapest, 1978)

I. Mátrai István: Vízlépcsők és kapcsolatos műtárgyak

szelvény következtében az árvíz, hordalék és jég akadálytalanul és káros duzzasztás nélkül levonulhat. Ehhez kell igazodni a mederelzárások szélességi és magassági méreteinek, a nyílásoknak stb. A duzzasztáson kívüli időszakban a folyó vízjárása alig különbözik a duzzasztómű építése előtt levő eredeti viszonyoktól. A hordalék jelentős része áthalad a vízlépcsőn és kedvezőtlen nagy hordalékrakódással nem kell számolni a duzzasztott bögében.

Ha a duzzasztás szintje magasabb mint az árvizszint és árvizek idején is duzzasztunk, úgy a folyó vízjárása alapvetően megváltozik. Különösen a hordalék és jég levonulásában következik be jelentős változás.

A hordalék nagyobb része lerakődik a bögében és a jéglevezetés is megváltozik. Ha megfelelő'nagy a böge területe, úgy a jég lebocsátására esetleg nem is kerül sor, mivel a jég a tavaszi felmelegedéskor elolvad a bögében. Ha azonban téli fagyos időszakban váratlan árhullám vonul le, úgy a jég megindul és levezetésére megfelelő intézkedések (jégtörők beállítása, esetleg jégterelő müvek a bögében stb.) szükségesek.

Magas - árvizszint feletti - duzzasztás esetén a mederelzárás egy része mozgó acélszerkezet helyett fix vasbetonszerkezetből is kialakítható, mivel a nagy esés következtében aránylag kisebb keresztmetszetű mozgó elzárőszerkezet is elegendő az árvizek levezetésére. Ilyen esetekben fokozott jelentősége van a nagyobb energia mellett az utófenék megfelelő kialakításának.

A duzzasztási szintnek az eredeti folyó vízállásokhoz való viszonya szerint a duzzasztómüvek keresztmetszeti kialakítása - vízlevezető szelvénye - igen sokféle lehet. Árvizszint feletti magasabb duzzasztásnál a duzzasztógát völgyzárógát jellegűvé válik. Ilyen pl. a Vaskapu duzzasztóművé. Az 1-6. ábra néhány jellegzetes duzzasztómű keresztmetszetet mutat be. A duzzasztómüvek nyílásainak megállapításával, mértékadó vízhozamokkal, az elzárószerkezetek típusának kiválasztásával részletesebben foglalkozik az irodalom /7/. A duzzasztómüvek elzár ősze rkeze- tének igen sokféle típusa alakult ki. A különféle szerkezetek közül - eltekintve speciális esetektől - a folyami vízlépcsőknél a hidraulikus mozgatású szegmenstábla a leggyakrabban alkalmazott szerkezet. Egyes esetekben még kedvező eredménnyel alkalmazzák a görgőkocsikon mozgatható kettős kampős elzárőszerkezetet is. Az elzárószerkezet típusának kiválasztásánál a szerkezet költségén kívül számításba kell venni az üzembiztonság, árvíz és jéglevezetés viszonyait, a téli üzemből adódó nehézségeket (lefagyás) is.

A duzzasztómű kialakításánál igen fontos az elzárás szelvényében a megfelelő küszöbmagasság megállapítása. Az árvizszintnél magasabb duzzasztási szint esetén magas küszöböt alkalmazunk, mivel ebben az esetben elsősorban az árvizek megengedett duzzasztással való levezetésének hidraulikai szempontjai szabják meg a szabadon tartandó keresztmetszetet.

11