Kereszturszky János - Szitó János - Szőke Molnár Lajos: Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése és értékelése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976)

2. A mértékadó belvízhozam számítási módszereinek történeti áttekintése

- 24 /kis vízgyűjtő esetén/, a talajkötöttségi mutató függvényében leolvasható "gazdaságos fajlagos vizhozam", az összegyülekezé- si elmélet részletes vizsgálattal történő alkalmazása és a talajvizháztartási úton meghatározott vizhozam-idősorok matematikai statisztikai elemzése. Utóbbi két eljárást csak nagyon általánosan Írja le.

Csongrád megye vízrendezés-fejlesztési koncepciójával kapcsolatban ebben az időben készült a Budapesti Műszaki Egyetem javaslata a belvízrendszerek fejlesztési tervkészítésének módszerére /Dobos—Ij1 as , 1976/. E tanulmányban részletes vétemónyt kapunk a fenti műszaki irányelv-tervezetről, az EXPRE- és

a DRAINAGE-modellek /programok/ alkalmazási lehetőségeiről.valamint a "gödöllői" módszerekről. A javaslati részben a nagytérségi vízgyűjtőkről elvezetendő fajlagos vizhozam számítására a már ugyancsak emlitett Salamin-fóle gyors módszer /Sala- min. 1973/. alkalmazását ajánlják. Az öntözőfürtök és az öntözőtelepek levezetőhálózatának méretezésére kiadott műszaki i- rányelvek /OVH. 1979/ is ezt az eljárást ismerteti, de közli a Salamin-féle táblázatot isfami azonban csak becslésre szolgál.

Az 1980-as évek elején megjelent tanulmányok /Ondruss. 1981; Váradi. 1981/ főleg az üzemi vízrendezés terén megélénkülő tervezést és a méretezési kérdésekben fennálló bizonytalanságot tükrözik. Újra időszerűvé vált az alkalmazandó műszaki irányelvek megfogalmazása. Az egyik előkészítő jellegű munkát a Vízgazdálkodási Intézet végezte /Kardos, 1982/. A síkvidéki területek fajlagos vizszállitási értékeit minden egyes belvizöblö- zetre kiszámították az összegyülekezési elmélet hagyományos módszerével. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére is készült egy irányelv-tervezet /MHT, 1984/, a- mely a fajlagos vizhozam meghatározására a kísérleti vízgyűjtők adataiból levezetett Oroszlány-féle módszert tartalmazza, megtoldva egy területi korrekciós tényezővel.

Az Országos Vizügyi Hivatal kezdeményezésére a VIZITERV Vízügyi Szabványosítási és Egységssitési Központja 1984-ben kezdett hozzá egy műszaki irányelv kidolgozásához. A munkabizottsági