Kereszturszky János - Szitó János - Szőke Molnár Lajos: Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése és értékelése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976)
5. A különféle vízhozamok összegzése
137 szer vizsgálata /Regős és munkatársai. 1984/ alapján a rizstelepről lecsapolandó vizhozam - a rizstelep területére vetitve - 3-4 1/s.ha, a halastavi lecsapolás - ugyancsak saját területére számitva - általában 6-8 1/s.ha. A szóban lévő különféle eredetű vízhozamok összegződhetnek, ha keletkezésük időszaka azonos. A nagy vizhozamcsúcsok elkerülése érdekében olykor élni kell a szabályozás lehetőségével is. A mértékadó belvizhozam meghatározásakor az egyéb vízhozamokból csak annyit kell számításba venni, amennyi a belvizi csúcs- időszakban mindenképpen terheli a vízelvezető rendszert. Az árvízvédelmi töltések hiánya vagy átszakadása miatt keletkező árvizi elöntések belvizvédelmi rendszereinkben ma már oly ritkák, hogy ilyen eredetű vizekkel nem kell számolnunk. 5. A KÜLÖNFÉLE VÍZHOZAMOK ÖSSZEGZÉSE Az előzőkben áttekintettük a közvetlenül csapadékból keletkező, a felszin alatti hozzá folyásból /talajvízből és fakadóviz- ből/ származó, valamint az egyéb eredetű vízhozamok számitá- si módját. Ezeket a vízhozamokat összegeznünk kell, mégpedig úgy, hogy csak a térben és időben együtt megjelenő vízhozamokat adjuk össze. Az összegzést nem a fajlagos vízhozamokkal, hanem a m /s-ban meghatározott vízhozamokkal célszerű elvégezni, tehát a következőképp s ahol Qc - a közvetlenül csapadékból keletkező vizhozam, m3/s q - az előbbinek egységnyi vizgyüjtőterületre vonatkozó c értéke, l/s.km2 ' F - vízgyűjtőterület, km^ Qt - talajvízből származó vizhozam, m3/s q - az előbbinek egységnyi vizgyüjtő területre vonatkozó értéke, l/s.km^
