Kereszturszky János - Szitó János - Szőke Molnár Lajos: Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése és értékelése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976)
3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása
121 állapították, hogy a mértékadónak elfogadott március-áprilisi időszakban a semlyékterület alapulvételével szántóföldi hasz- ~ 2 nositású területeken és ültetvényeknél 113-131 1/s.km fajlagos vízhozammal célszerű számolni. 2 Ez hozzávetőlegesen 100 km kiterjedésű öblözetre érvényes. Ettől eltérő vízgyűjtő esetén korrekciós szorzót kell alkalmazni, melynek értéke a 26, ábráról olvasható le. Az ábrát a mintaöblözetben található két vizhozammmérő műtárgy /a kömpö- ci és a szatymazi/ összetartozó belvizhullám csúcsértékeiből szerkesztették, A homokhátsáqi területeken a szükséqes csatornasürüséqet 2 — km/km -ben állapították meg. Az irányértékként megadott lagos vízhozamokat a csatornasürüség miatt általában nem korrigálni, 3.8 belvízi tájegységek mért adataiból kiinduló módszer 3,8,1 A rendelkezésre álló adatbázis Az 1960-as évek elején az Országos Vizügyi Főigazgatóság kezdeményezésére egyre több vizügyi igazgatóságon kezdték megszervezni a levezetett belvizmennyiségek rendszeres mérését, illetve közvetett úton történő meghatározását, dekádonkénti összegzését és ilyen formában való jelentését. 1966-tól ezek az ún. dekád je len tések. melyeket a VITUKI-ban kidolgozott forma /Kjenitz-Kárpátiné, 1968/ szerint állítanak össze,az egész évre kiterjednek és belvízi tájegységenként tartalmazzák a főbb belvizhidrológiai adatokat, többek között a lefolyás /a levezetett belvizmennyiség/ és az elöntés adatait. Az Alföld belvizi tájegységeinek elhelyezkedését a 27. ábrán mutatjuk be. Amint látható, a tájegységek általában több belvízrendszerből állnak; némelyikük kiterjedése 2-3000 km2,vagy annál is több, A belvizi tájegységekben mért adatok összegyűjtését és első átfogó földolgozását a legutó bi Országos Vízgazdálkodási Ke1,2 fajkell
