Kereszturszky János - Szitó János - Szőke Molnár Lajos: Korszerű esőztető berendezések üzemeltetése és értékelése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1976)

3. A közvetlenül csapadékból származó vízhozam számítása

116

1874.a; Oroszlány. 1974, 1975, 1976/. Ezekből kifejezett bel- vizhozam-számitási módszer Csorgrád megye vizrenc'ezés-fe jlesz- tési koncepciójának kidolgozása során született /ATIVIZ1G,1976; Oroszlány és munkatársai. 1976; Oroszlány, 1978/.

A Fehértó-Maisai öblözet - áteresztő fedőrétege miatt - némileg más elbírálást kivánt. Az itt mért vizhozam.adatoknak a méretezéshez történő fölhasználására először a Csongrád megyei, majd a Bács-Kiskun megyei vizrendezés-fejlesztési koncepciók kapcsán születtek javaslatok /Molná r, 1976; Oroszlány és munkatársai , 1978; Pál fai . 1979; Horvá th-Oroszlány, 1980/.

A fenti módszerek leirását két szakkönyvben is megtaláljuk /Kiss-Oroszlány-Vajdai, 1981; Petrasovits, 1982/.

3,7,2 Kötött és félig kötött talajokra kidolgozott módszer

p

A 22 km -es Kondorosvölqyi öblözet és s Mirhe-Gyolcsi öblözet 11 krn^-es XII. részöblözetének az 1956-1970., illetve az 1962- -1974. évekből származó napi átlagos vízhozamait a január- -februári és a március-áprilisi időszakra dolgozták föl,meghatározva ezen időszakra a vízhozamok tartóssági görbéjét /Jrosz- lány. 1978/. Mértékadóul a március-áprilisi eseteket fogadták el, és ebből megállapították a fajlagos vizhozam különböző e- lőfordulású /évenként kétszer, évenként egyszer, kétévenként egyszer/ értékeit.

A két mintaöblözet adatsorából meghatározott különböző előfordulási valószinüségü fajlagos vízhozamértékeket egy talajfizikai paraméter segítségével más térségekre is alkalmazhatjuk.Ez a paraméter a talajok 5 órás kapilláris vizemelése. mely elég jól kifejezi a talaj vizvezető-képességét /Madós, 1940/, s a- melynek országos adatai az 1:25 000 méretarányú Kreybig-féle térképeken, illetve a hozzájuk tartozó "Magyarázó füzetek” révén rendelkezésre állnek. Az egyes vizsgálati helyek 120-140 cm mélységig terjedő rétegszelvényéből jellemző rétegként azt kell elfogadni, amelynél legkisebb az 5 órás kapilláris vize- melés. A kigyűjtött adatokból - az alábbi határértékek elfoga-