Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
73 ton rög'toii jelvényezlietik, a nemzet egyintésü akaratától függ. Es e tekintetben nem lesz érdektelen Herrich Károly- nak, a magyar mérnök egyesület alakitó közgyűlésében Vásárhelyi Pál felett felolvasott emlékbeszédéből egy pas- sust tágasbb nyilvánosság terén megismertetni. „Mig ezen válalatszegény ország — mond a jeles szakférfiú —1817 év óta crnyedetlen buzgósággal tanulmá- nyoztatta folyóit; a hatalmas Duna- és Tiszafolyók öszves árterületei fel vannak véve, több ezer szelvényekben a vízfolyás meg van határozva, s kezdettől le végig a folyó minden mérveiben fejegyezve; — ugyan ezt mondhatni a Maros, Körösök, Szamos, Kraszna, Laborcz, Latorcza és Bodrogh viz rendszereiről,— ugyan ez történt a túl a dunai folyókkal, úgy, hogy röviden szólva : c tekintetben oly kincsei birunk, melyhez hasonlót Európa egy tartománya sem képes felmutatni, s melyet részletezni akarni ma, a. tiszt, egyesület idejét rabló feladat lenne, de melynek megismertetése és érvényre való hozatala oly feladat, melyet nagy idő're halasztani nem lehet. En azt gondolom, hogy elődeink özstönszerüleg érezték, mi ma már bebizonyított tény annyi száraz évek után, hogy climaticus szélsőségeink, s ennek folytán szegénységünket folyamaink minden csepp vizével kell ellensúlyoznunk; lehet, hogy ők azt sejditették, a mi ma már szintén tény, hogy gazdag területünk szárazságok esetére a nyomor földje,— s itt ott a mesés vagyont a koldusbot követheti , amint azt a sors szeszélye kivánja. Korszakunk a vasutakat karolta fel, de ezek csak akkor fognak megfelelni és áldást hozni, ha a viz megtette kötelességét és érvényre hozza a talajt, mellyel országunk és főleg Alföl-
