Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
8 kényelmes szárazom közlekedést a Duna mentén kelettel egybe nem fűzé. — A tisza és mellékfolyamainak szabályozása szinte az ő nagy lelkének műve, — fájdalom azonban, hogy alig indítá meg e nagyszerű válalatát, midőn szelleme a roppant rázkodtatások alatt megtörve, — szeretett hazájának megszűnt gyámola lenni. Azolta a folyamok szabályozása nem szünetelt ugyan, — de nem is haladt oly mérvű kiterjedésben, minőt a boldogult nagy hazafi eszményképe e műről magának teremtett,— mert aligha nem állíthatjuk, ha hogy a gondviselés életének tovább kedvez : már fedezett volna fel oly expe- dienst, miszerint tekintve Alföldünk ildomos vízhálózatát, — tekintve aszálytól gyötörtetett sik tereit, annak jótékony ír balzsamát, ellenszerét az öntözést ne létesítettte volna, — valamint kuszáit álapotn folyamaink erejét hord, és mozd erők tüzetes kifejlesztésére ne varázsolta volna át. II. Bármi szempontból vegyük is a dolgot, hazánk s különösen Alföldünk anyagi érdekeinek felvirágzására a föld- öntözés és viziközlekedés mint főtényezők legkiválóbb szerepre vannak utalva, sajnos, hogy találkoznak még mainap is nézetek, mik e factorok nagy mérvű horderejét be nem látva, közönyösen tekintik e műveletek agendáját, — vagy épen ferde irányban tüntetik azokat fel, és napisajtó utján nem egyszer pendiilt meg már azon eszme, hogy al- vidékünk rónáinak aszályoságát leginkább a Tiszaszabá- lyozás okozta terjedelmes rétségek kiszárításának tulajdoni tják.
