Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

70

Semmivel nincs nagyobb szerencsénk, ha Poroszországban Wehner úrhoz fordulunk, kinek népszerüleg irt előadása inkább laicusok mint képzett technicusok számára szerkesztetett; egyes kissebb gazdák tan-utasitásaiból hasznot nyerhetnek, de a tudomány általa e téren semmi előhaladást nem nyert. Ennyit mondhatunk még a darm- stadti tanár Dr. Fries és koszorúzott német gazdász Paczig úrnak müveire, kik mindannyian meleg szavakban tárgyalják a rétöntözés kitűnő előnyét, és annak alkalmazási modorát. — Mégis járja ez mind a maga helyén, ha t. i. arról van szó, hogy kis birtokunkat övedző csergedező patakocska, mily szerepet játszók a rétöntözés műveletében, hogy talajunk helyzeti fekvése kíván e inkább lejt- gerinczfajta, öntözést, kiván-e inkább természetes lejt- vagy épen alagcsövezést, — de nálunk, hol combinált folyamok és még nagyobb mérvű síkság árömlési kérdése forog fen, mindenesetre mélyebb belátást és komolyabb eljárást parancsolnak viszonyaink, mint Németországban.

Petersen fir Schleswigben néhány év előtt saját találmánya szerint szerkesztett alagcsövezéssel egy új epochát nyitott a rétöntözési építészetben, mi a helyi viszonyokhoz mérve mindenesetre nagy figyelmet érdemel, s valamint több német, belga és angolhoni értelmes gazdák e modort, hol t. i. felszini árkolások mellőzésével a lecsa- polást és öntözést egyaránt teljesítő, javítást alig igénylő, s szerintük kevesebb költségbe kerülő alagcsövezési rendszert, igen practicus természetűnek találják, de e modornak is megvan saját országa, hol gondnélkül meghono- sulhat, mig nálunk csak részben, s mondhatjuk igen kevés részben adhatunk neki életet; szóval: nézetünk szerint öblös hálózatunk mezején sem egyik, sem másik, sem har-