Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
69 tol lényegében különbözik; — legfeljebb a kezelési szabály ok, melyeket a Piemonti uj codex, Code Carlo Alberto, a római törvényhozás, Code Napoleon sat., melyet Nadault de Buffon des Canaux d’ irrigation de 1’ italie Septemtrio- nale — jeles müvekben elő ád, csakis bizonyos részben nyerhetnek alkalmazást. Németországban különösen az utó évtized alatt, igen nagy lármát ütöttek a mesterséges rétöntözés kérdésével, e tárgy szerény figyelmünket ki nem kerülhetvén,—azonban a dolog érdemében történt bővebb betekintés után sajnosán kellett meggyőződnünk, hogy minden itt tapasztalt operatiók Alföldünk nagy mérvű rónájára egyátaljá- ban be nem illeszthetők. Mi nagy tisztelője vagyunk Karlsruhéban Lauter urnák, kinek kizárólagos szakmáját képezi a rétöntözési építészet, — s tekintélyéből egy áltáljában levonni mit sem akarunk, midőn megemlítem kénytelenek vagyunk, hogy oktatásaiból semmit sem tanulmányozhattunk. Lauter ur terjedelmes művét kezeinkbe nyomva, leginkább Nim- burgba utasít, hogy az általa e szakmában épített müvét színről színre láthassuk; — de biz a nimburgi látványok várakozásunkat korántsem elégítették ki, annyival is inkább, hogy ezen alig 60 holdra terjedő girincz szervezetű rétöntözési mű, mint egyik legmegénekeltebb müve a nagy herczegségnek — nem sok látni valót nyújt. Häfener Ferentz úr a hohenheimi academia rétöntözés tanának tanárja, 400 lapból álló saját müvével kedveskedik, hogy ebből a 15 — 20 morgenre terjedő rétöntözési művelet mesterségét elsajátítsuk. A württembergi királyságban még nehezen ismerik e hazát, hol millió holdakra terjedő aszályos föld várja nedvét az öntözéstől.
