Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
63 mondjuk ki egyelőre, liogy öntözési módszerünkben, tekintet nélkül a föld és növény minőségére, minden egyes köbláb vízzel csak fél annyit, t. i. 135 holdat öntözhetünk, minél fogva az általunk felvett 2 millió hold öntözésére mintegy 16,000 köbláb viz emésztetnék fel másodper- czenkint. Minthogy pedig főbb folyamaink közép vízálláskor t. i. márczius közepétől júliusig — tehát épen az öntözés legszorgosabb idényében, miként feljebbkimutatárni 60,000 köbláb folyást mutatnak fel másodperczenkint — bizonyára kételkedni nem fog senki, hogy ennek 10/00-át öntözéssé fordíthatjuk. Igaz, hogy addig sok viz folyhat le a Tiszán, még vizeinket az olaszországi árakhoz aránylag értékesithet- nők, mert az esetben öntözésre kiszolgált vizeink 160 millió forint értéket képviselnének, de állítanunk még sem lehet azt, hogy vizeink bizonyos mérsékelt jövedelmet az államnak ne adnának. Konstatált tényállás az, nem csak Olaszországban, hanem a világ mindennémü nemzetinél, hogy mesterséges öntözés által a hüvelyes és kalászos veteményeknek termelése két annyira rug mint különben, mig a kaszálóknál 6 — 8 annyi mennyiségre számíthatni öntözés mellett, mint nélküle. — Határozottan feljogosítva érezzük tehát magunkat azon nézetünk kifejezésére, hogy magyar Alföldünkön nem fog találkozni egyén, ki a földöntözési viz- bért örömmel ne fizetné, ha általa jövedelmét évenkint megkétszeresitheti; — csak módot kell a kormánynak nyújtani arra, hogy az öntözési müvek felállítása és a viz- bér fizetés egyesekre terhes adóvá ne fajuljon át. Ezen fanyar hangzatu szó— adó, már magában elég,
