Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)
60 don, és csak az államnak van joga felette rendelkézni, azért tehát mindenki, ki folyamból, patakból vagy az állam által ásott csatornából vizet oliajt, azt busásan megfizeti ; szabadságában áll a vevőnek vett vizét messze a távolba csatornákon levezetni, vagy pedig piaczra állni vele s azt mint kereskedelmi czikket értékesíteni. — Hogy mily nagy becse van magára a földbirtokra a vizvezetésnek, kitűnik abból, hogy oly földnek haszonbére, mit öntözni lehet, a viztaxán kívül két háromszor annyi mint a más hason minőségű mellette valónak, mit öntözni nem lehet. Miután a viz Olaszországban adásvevési czikk, vannak egyének, kiknek egyetlen jelentékeny jövedelmi forrásuk a vizkereskedésből áll. — Ezen vizkereskcdők bizonyos nagymérvű vizöszvegnek tulajdonosai, melyet nagyobb vízvezetékekből (Naviglj) az államtól vásároltak, vagy pedig több jelentéktelen forrásokat és folyókákat —- Scollatoj — öszvevvéve, s egy csatornába egyesítve addig vezetnek, még vizük elegendő esést nyerve öntözésre használtaik: atik. Nagy része a birtokosságnak azonban, ha nem is egészben, de legalább részben tulajdonossá, vagy részvényese azon csatornának, melyből földje öntöztetik, — de még is igen sokan vannak, kik öntözendő földjeiket meg- nagyobbiták, s igy a kellő vízmennyiséggel nem bírva, a hiányzó vízmennyiséget pénzért kéntelenek újból megszerezni. A viz szétosztása mindenkor kitűzött és határozott időben történik, minek pontos megtartására nagy figyelem és gond fordittatik; — mindenkinek tudtára van adva a nap, óra, melyen egy bizonyos zsilipecskét kinyitni és be-