Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

49

műtétünket gépek alkalmazása által haszonnal ne eszközölhetnénk, a tapasztalás a cséplőgépek munkáját hasznosnak bizonyitá be, pedig itt csak a kézicsépelés és lovakkali nyomtatás functiója variáltatik, — mig a szivattyú gépezet egy holtnak, semmisnek tartott földterületet ad vissza az iparnak, és ha bár nálunk a föld értéke nem is oly emelkedett, mint például Belgiumban vagy Hollandban, hol a gépekkeli vizvezetés mindennapiassá vált,—de felejtenünk nem szabad, hogy mi nem is mély tengerek sivány fenekét, hanem legjobb talajú 1—2 ujnyi magos vizet tartalmazó rétjeinket, nem ugyan Leegwater, Lejuden, vagy Cruquius 400 lóerejü gépekkel, hanem egyszerű Gwynféle 8 — 10 lóerejü szivattyúval véljük kiszáríthatni.

X.

Mindazon factorokat, melyek a csatornázás és öntözési művelet kapcsában a közgazdászat előnyére tüzetesen közrehatni ajánlkoznak, következő vázlatban állíthatjuk egybe :

1- ör. Öntözhetünk alföldi vízhálózatunk keretéből mintegy 2 */, millió catastrális hold földet, — és miután a légköri csapadék képződéséből nyert viz anyag esső mérési adatok után évenkint nem több mint 12-—16 új mb ma- gosságu, melyből a késő őszi és téli csapadékra % rész számitatván, a tavasz-nyári '/s rész, e mennyiséget áröm- lési téreinken gond nélkül megkettőztethetjük.

2- or. Állíthatunk fel esetünk viszonyához mérve több halas tavakat, mely intézkedés gazdászati rovataink nem utolsó tételét fogná kitölteni; — és miután folyamaink szabályozás által mentül korlátoltabb árterületre szoritatKÉPESST : CSATORNÁZÁS. 4