Képessy József: A Magyar Alföld hydrographiája, vízműszaki nézetek és javallatok a földöntözés érdekében (Pest, 1867)

Ha nem is vagyunk képesek Alföldünk valamennyi folyóiról a különbféle vízállásoknál levonuló másodper- czenkinti emésztéseket határozott számokban körvonalazni,

Meredek hegyek között, s mely völgyekben kezdi meg minden folyó nagy esőssel ős roham sebességgel folyását, úgy hogy mázsányi köveket képes elragadni; mihelyest azonban a völgy szélesedni kezd, és az esés az elhaladt tcr következtén csökkent, a rohanó sebesség pedig fogyott, nem különben a mázsányi kövek szikláról sziklára rohanva szót töredeztek, s a folytonos súrlódás és öszveütközés által megapróztatott, folyása különösen változó kezd lenni, -— a szétszórt tömérdek hordalékkal ágyát bctöltvén zátonyoz és mellék ágakat képez, még az esés csökkenésével ereje is mindinkább megszűnvén, lassúbb víztömege ismét egy közös mederbe egyesül.

Epen illyen a Tisza is eredetétől Szigetig, s innen a T.-Újlakig, hol egy mederben egyesülvén, messze terjedő rónaságra ér.

Továbbá minden folyamnál azon tér között, hol ö túlságos erővel bir, s hol ő ismét már szembetünölcg bágyadt, egy meglehetősen lassú tér látszik, mellyen át a két szélsőségek kiegyenlítődnek.

Nem úgy a Tiszánál, mert ezen folyónál az átmenet oly rög- tönös, hogy midőn az esés T.-Ujlakon felül még 100 ölre 2, sőt o lábnyi, T.-Újlak és Namény között már csak ugyan annyi hüvely k- nyi, miglen alább valamivel több mint annyi vonal, úgy hogy T.-Ujlak és Namény közötti alig 5 mértföldnyi tért, csak annyiban lebet átmeneti térnek nevezni, mivel itt látható még az utolsó kavicsos hordalék, alább csupán homok, s végtére a Dunáig csak iszap és sár látható.

Váljon ezen esetek rögtönös csökkenése a folyó völgyelet alakulásában rejlik-e, vagy pedig más mi okból származik? nem különben azon sérelmek is, mellyek ezen állapotból szükségeskép származnak, a következőkből fog közelebbről megvizsgáltatni.

Köztudomású tény, mikép minden folyó a súly törvényénél fogva, ágyát lehetőleg a völgy iránya szerint képezi, és hogy lényegesebb erénye abban áll, hogy folyama, és a völgy hossza között lényeges különbség ne legyen, mert ezen különbség nagyságától függ a folyamok kissehb vagy nagyobb mértékben romlása.

A Tiszáról készült térképek szerint, látszik a völgyelet hossza, és ennek megfelelő folyó meder hossza következőkép mu-