Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
85 Jelenleg a társulat területén van : Szántó................................................................ 405,823 kát. hold Rét .................................................................... 5,878 „ Legelő................................................................ 45,856 „ Összesen .......... 458,557 kát. hold. S zántóföld-szaporulat tehát 131,301 kát. hold. A megalakulás előtt a kataszteri tiszta jövedelem volt : Szántónál 12-24 IVk. h. vagyis................................. 3,360,149 P R étnél 5-99 „ „ 220,492 ,, Legelőnél 4-40 „ ......................................... 647,790 „ A z összes kataszteri tiszta jövedelem volt ............. 4,228,431 P. J elenleg a kataszteri tiszta jövedelem : Szántónál 16-23 P/k. h. vagyis.................................. 6,586,507 P Rétnél 7-85 „ „ 53,992 „ Legelőnél 6-02 „ „ 276,053 „ Az összes kataszteri tiszta jövedelem jelenleg .. 6,916,552 P ,, „ ,, ,, ,, emelkedése 2,688,121 P. Az ártérben volt szikes a megalakulás előtt: Szántó................................................................ 5,600 kát. hold Rét .................................................................... 14,720 „ Legelő................................................................ 58,800 ,, „ Összesen .......... 79,120 kát. holdJ elenleg a társulat területen szikes : Szántó................................................................ 3,500 kát. hold Rét .................................................................. 2,800 „ L egelő................................................................ 23,000 „ „ Összesen.......... 29,300 kát. hold. Sz ikes föld kevesebb tehát 49,820 kát. holddal. Belvíztől mentesített terület 130,173 kát. hold. A társulat megalakulása előtt kisebb-nagyobb elöntések ismételten előfordultak, de ezek a körtöltésekkel védett községeknek csak a határaiban okoztak kárt. Az egységes ármentesítés, azaz 1885 óta árvízi elöntés egyszer volt, 1887-ben, amikor a helytelenül alapozott kis tiszai zsilip beomlott. Ekkor a kitört árvíz a Maros és Tisza szögében körülbelül 10,000 kát. hold területet öntött el. Mezőgazdaságilag ki nem használt terület ma már csak mindössze 2000 kát. hold. Az 1928. év végéig a befektetett összeg 47,699,494 P. A mocsarak és vízállásos területek megszüntetése és lecsapolása folytán a járványszerűen uralkodott mocsárláz megszűnt, a lakóházak nagy nedvessége lényegesen csökkent. Ármentesítés előtt a közlekedés az ártér nagy részében egyáltalában nem, csak bizonyos időszakban volt lehetséges. A minden irányban való teljesen biztos közlekedés lehetőségét csak az ármentesítés nyitotta meg.
