Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
83 vízszabályozó Társulat“ címen új társulatot alakítottak. A közös árvédelmű, de pénzügyileg független társulatok közül a békésmegyei időközben kiválván, a megmaradt két társulat is 1887-ben ismét különvált és miután 1888-ban a Körös— Tisza—Marosi Ármentesítő Társulattal szemben is megállapították az elválasztó vonalat, a társulat végre mai elhatárolásához jutott. Keletről a trianoni határ, északról a Fekete-, majd a Kettőskörös vonala, nyugatról és délről természetes magaslatok határolják. A trianoni határ ebből a társulatból is lehasított egy darabot. Magyar terület maradt a 88,255 kát. holdból 79,401 kát. hold, román lett 8854 kát. hold. A magyar társulatrész a román társulatrészhez képest alsóbb fekvésű, árvédelmi helyzete tehát a román árvédekezéstől függ. A társulat székhelye Gyula. A társulat ügyeit a tisztviselőkarral együtt 12 tagból álló választmány intézi. A társulat a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal területén fekszik, amely e helyen az állami kezelés alatt álló Kettőskörös medrét kezeli. A Fehérkörös és Feketekörös medrének fenntartását állami hozzájárulással a társulat végzi. Hatósági szempontból Békés vármegye felügyelete alatt áll. A mai, magyar társulat területén volt az ármentesítés előtt : Szántó................................................................ 54,019 kát. hold Rét .................................................................... 5,308 „ Legelő ....................................................... 21,838 „ Ö sszesen.......... 81,165 kát. hold. J elenleg van : Szántó................................................................ 60,179 kát. hold Rét .................................................................... 3,049 „ Legelő....................................................... 17,937 „ Ö sszesen.......... 81,165 kát. hold. S zántóföld-szaporulat tehát 6180 kát. hold. A megalakulás előtt a kataszteri tiszta jövedelem volt 881,740 P Jelenleg „ „ „______„_________1,099,874 „ A kataszteri tiszta jövedelem emelkedése tehát.......... 218,134 P. A z ártérben a mentesítés előtt volt 12,180 kát. hold legelő szik, jelenleg ilyen már csak 8700 kát. hold van. Belvíztől az egész árterület mentesítve van. 1870—1880-ig 17 ízben volt gátszakadás és magasparti átömlés, ezenkívül 1888-ban 1 ízben, minden alkalommal 12—28,000 kát. hold terület került víz alá. 1888 óta, amikor is a végleges rendezés és kiépítés megtörtént, árvízi elöntés nem volt. A társulat műveibe 1928 végéig összesen 10,610,371 P-t fektetett be. Az ármentesítéssel és belvízrendezéssel a közegészségügyi viszonyok igen nagy mértékben megjavultak, mert a társulat árterében felső 3 nagy városban (Gyula, Békéscsaba, Békés) az ármentesítés előtt állandó tífusz, malária és egyéb betegségek teljesen megszűntek és azóta csak igen szórványosan lépnek fel. 6*
