Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
81 26. Feketekörösi Ármentesítő és Belvízrendező Társulat. A társulat eredetileg az 1854-ben alakított „Nagyszalontai Vízszabályozó Társulatihoz tartozott, melynek célja a Fekete- és Sebeskörös folyók okozta kártételek elhárítása volt. 1862-ben a Sebes- és Feketekörös érdekeltsége két külön osztályra oszlott, melyeknek csakis kezelési költségei voltak közösek. 1879-ben elhatározta a társulat, hogy a sebes- és feketekörösi osztályoknak megfelelően teljesen különválik, a közmunka miniszter azonban a különválást nem hagyta jóvá, sőt ellenkezőleg — a két osztály, továbbá a hosszúfoki ármentesítő társulat árterületének egybefüggésénél fogva — elrendelte a szalontai és hosszúfoki társulatok egyesítését, ami 1881-ben „Bihar—Békési Egyesített Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat“ elnevezés alatt meg is történt, bár az egyesülés csak a kezelés- és igazgatásra szorítkozott. Ebben az alakjában a társulat nem sokáig működött, mert az érdekeltek folyton hangoztatott kívánságainak engedve a miniszter 1885-ben megengedte a három öblözet különválást. Erre azután részben megegyezéssel, részben az 1890. évi miniszteri rendelettel a társulatokat elválasztó határvonalak megállapíttatván, a „Feketekörösi ármentesítő társulat“ is árterületének mai alakját vette fel. Eszerint az ártér déli határvonala a Feketekörös, nyugatról a Gyepes és határéri csatorna és a hosszúfoki társulattól az északi a sebeskörösi társulattól elválasztó mesterséges határvonal, a keleti pedig természetes magaslatok. A trianoni határvonal, sajnos, ezt a társulatot derékben szeli ketté. A társulat 150,303 kát. hold területéből magyar részre jutott 58,583 kát. hold, román részre 91,719 kát. hold. A társulatnak töltései 1 km kivételével mind a románok kezében vannak, a társulat árvédelme tehát kizárólag a román társulatrésztől függ. A belvizek azonban mind a magyar területre kerülnek le s ha a kettőskörösi vízállás a belvizeknek szabad lefolyását nem engedi meg, akkor azokat csak nagy költséggel lehet eltávolítani, ami a megmaradt magyar társulatnak súlyos kiadást okoz. A társulat székhelye Sarkad. Hatóságilag Bihar megye, műszaki szempontból pedig a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A társulat megalakítása a magyar fennhatóság alatt maradt terület volt : Szántó .................................................................. 26,789 kát. hold R ét ...................................................................... 13,299 „ L egelő.................................................................. 16,439 „ „ Ö sszesen.......... 56,527 kát. hold. A társulat területén jelenleg van : Szántó.................................................................. 39,277 kát. hold R ét .................................................................... 5,842 „ „ Legelő................................................................ 11,272 „ „ Ö sszesen.......... 56,391 kát. hold. A z 58,583 kát. hold területtel szemben a különbözetet a gazdasági művelés alá nem eső területek (házhelyek, utak, árkok, csatornák stb.) teszik ki. Szántóföld-szaporulat 12,488 kát. hold. Csonkamagyarország ármentesítő társulatainak ismertetése. 6
