Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
76 A mentesítés után jelenleg van a területen : Szántó................................................................ 11,935 kát. hold Rét ...................................... 78 ,, ,, L egelő................................................................ 741 „ Terméketlen .................................................... 602 ,, „ Ö sszesen.......... 13,356 kát. hold. S zántóföld-szaporulat 9215 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem a mentesítés előtt : Szántóknál................................................................... 17,764 P R éteknél....................................................................... 29,630 ,, Lege lőknél ................................................................... 6,406 ,, Ö sszesen.......... 53,800 P. A mentesítés után pedig : Szántóknál.................................................................... 148,157 P Réteknél....................................................................... 242 „ Legelőknél ................................................................... 3,708 ,, Ö sszesen.......... 152,107 P. K ataszteri tiszta jövedelem emelkedése tehát 98,307 P. A mentesített területen a szikes nagysága 2782 kát. hold. Az egész mentesített terület belvizei le vannak vezetve. Mezőgazdaságilag ki nem használt területek (utak, közterek és holt medrek) nagysága 1276 kát. hold. Ezeknek, valamint a szikes területeknek változására nincsen adat. A társulatba 1928 végéig befektetett összeg : 5,251,210 P. A mentesítés után az egészségügyi viszonyok lényegesen javultak. Maláriás beteg évtizedek óta nincsen. A mentesítés utáni években több ártéri község határában végrehajtott tagosítás a közlekedési viszonyokat rendezte és javitotta. A mentesítés után az előtt teljesen víz járta és lakatlan ártéren évről-évre mindig több és több tanyaépület létesült. Csongrád és Szentes városok és Szelevény község határában a vörösök által 1919-ben elkövetett töltésátvágásig 400 tanya volt. Sajnos, a nagyszámú tanya az árvíz folytán mind romba dőlt és elpusztult. Az árvíz után a gátnak kijavítása és megerősítése után a tanyák felépítése újból erősen megindult, úgy, hogy ezidőszerint a tanyák száma 550—600-ra tehető. A tanyák mind lakottak. A kis árterületen már három állami iskola is van, melyek ma-holnap túlzsúfoltak lesznek. Az ármentesítés előtt az árterület annak igen mély fekvésénél fogva sem műutak, sem vasutak kiépítésére nem volt alkalmas. Ma már műút építése van tervbe véve. A társulat létesítése körül és annak érdekében a legtöbbet munkálkodtak : báró Fechtig Imre, Ottó Sándor, Tarcsányi Ernő, Tellyesniczky János, Kerekes József, Vég Artur mérnökök. A társulat érdekkörébe tartozik 1927. év óta a Tóközi-Istvánházi érdekeltség is, ez azonban mindössze 1850 kát. hold és többnyire nagybirtokos kezében van. Itten részletesen nem foglalkozunk vele.
