Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
61 Az ártérben a mentesítés előtt szikes volt : Szántó................................................................ 34,838 kát. hold Rét .................................................................... 6,815 „ „ Legelő................................................................ 37,182 „ ,, ' Összesen .......... 78,835 kát. hold. A szikesek mai területei: Szántó................................................................ 51,958 kát. hold Rét .................................................................... 5,537 „ ,, Legelő................................................................ 20,271 „ ,, Összesen.......... 77,766 kát. hold. Szikes terület kevesebb lett 1069 kát. holddal, a szikes szántószaporulat pedig 17,120 kát. hold. A belvíztől mentesített terület nagysága 78,120 kát. hold. A kataszteri tiszta jövedelem 4,640,873 P. Változásra adat nincsen. A mentesítés előtt árvízi elöntés volt : 1853. évben .................................................... 7,500 kát. hold 1 855. „ 5,000 „ 1860. „ 13,800 „ 1876. „ 91,023 „ 1879. „ 7,500 „ 1888. „ 25,400 „ Mezőgazdaságilag ki nem használt terület ma 5,842 kát. hold. Hogy korábban mennyi volt, arra adat nincsen. A változás azonban feltétlenül jelentékeny. A társulatba befektetett összeg 1928. év végéig 53-60 P kát. holdanként, vagyis 17,054,394 P. Az ármentesítés és lecsapolás folytán a malária csaknem teljesen megszűnt. A közlekedés minden időben akadálytalan. A mentesítés óta a régebben árvíztől borított területek tanyákkal sűrűn benépesedtek. Az ármentesítés óta az árterület sűrűn be van hálózva új műutakkal, vasutakkal. A társulat létesítése körül a legtöbbet tettek : néhai Szapáry Gyula és György grófok. 12. Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat. A Berettyó társulat érdekeltsége 1852. év szeptember 4-én Püspökladányban tartott gyűlésén elhatározta, hogy a Berettyó, Sebes-Körös és a Hármas-Körös árvizeitől elöntött területeit a vizek kártételeitől megvédi, e célból a Berettyót a bakonszeg—szeghalmi csatornával a Sárréttől eltereli és a Sebes-Körös és a Hármas- Körös jobbpartján gátakat emel. A következő 1853. évben megalakult a társulat, amelynek címe előbb Berettyó—sárréti társulat, később Alsó-Berettyó szabályozási külön társulat volt. A társulat a Sebes-Körös és a Hármas-Körös gátjainak építését már feladatai közé nem vette fel és a Berettyó pocsaj—szalárdi szakaszának rendezését kezdetben nem vállalta el. A helytartóság 1856. évi rendelete azonban kimondotta, hogy a Berettyó alsó és felső szakasza egységes terv szerint egyidejűleg szabályozandó.
