Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
57 sewffy Emil és Aurél, mint társulati elnökök Egert József, Benedek Pál, mint a társulat műszaki vezetői: Kovács Sámuel és Dienes Barna társulati igazgatók. Ez a társulat alakult meg leghamarabb gróf Széchenyi István kezdeményezésére az összes vizi társulatok közül. Első elnökévé a nagy külügyminisztert, gróf Andrássy Gyulát választotta meg. Úgy Széchenyinek, mint Andrássyn&k szép emléket emelt. Széchenyinek már 1865. évben felállított díszes emlékén Szász Károly alkotta felírás van, mely szépségével és igazságosságával a magyarság törhetetlen munkásságát s a hazai összes vizi társulatok nagyszerű teljesítményét ekként hirdeti : „Két hatalom versenge soká e róna bírásán : Emberi szorgalom és a vizek ős eleme. Széchenyi lett biró : a’ Tiszát medrébe szorítá Szózata : s a nagy tér ím szabad és a mienk ! Gróf Széchenyi Istvánnak, a Tisza szabályozás nagy műve megindító j ának, ahol ő maga e munkát megkezdette, hálás emlékül emelte az alsó zabolchi Tiszaszabályozó-Társulat MDCCCLXV. 9. Alsó Nyirvízszabályozó Társulat. A társulat működése a Szabolcs, Hajdú és Bihar vármegyék, valamint Debrecen város határainak összeszögeléseiben fekvő arra az 1050 négyzetkilométer kiterjedésű területre esik, amelyet északról a nagyobb kiterjedésű Nyírségtől a Nyírlugos— Nyíradonyon át Hajdúhadház felé húzódó magaslatok választanak el és amely nyugatról Hajdúsámsom, a debreceni Nagycsere erdő nyugati határszéle, Mikepércs és Sáránd községek, keletről a Nyírlugos, Nyírábrány községek keleti határszélén Álmosd községek felé húzódó dombok, délről a Berettyóújfalu, Szentpéterszeg— Esztár, Nagyiéta községek belsőségén áthaladó vonal által van határolva. Ezt a vízgyűjtő területet a befogadó érről a ,,Kék-Kálló“ vízterületének nevezték. A terület északi kétharmad részében, — nagyjában a sáránd—nagylétai vasúti vonalig, — észak-déli irányú dombláncolatokból alkotott homokvidék, mely „Alsó nyírvidék“ néven volt ismeretes, déli egyharmad részében áradmányi képződésű fekete föld. Az Alsónyírvidéken a szabályozás előtti időkben a dombok között mező- gazdasági művelésre teljesen alkalmatlan nagy kiterjedésű vízállások, zsombékos mocsarak és nádasok voltak. Akkor a homokdombok között összegyülemlett vizeket a minden rendszert nélkülöző árkolásokon át a vízgyűjtő terület alsó részére, az ott elvonuló „Kálló-ér“ befogadó vízfolyás felé vezették le, aminek környékén, valamint a Berettyó—Sárréten azután óriási károkat okoztak. Amikor a Berettyó vízszabályozó társulat a Kálló főcsatorna kiépítését elhatározta és a nyíri érdekelt
