Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
II. Tiszavölgyi társulatok
46 az árvízszínek magasságáig feltölteni és nem kell azokon át az árvizek levonulási útját biztosítani. A Túr szabályozásával kapcsolatban a társulat az új meder felett valamennyi közlekedési úton végleges jellegű hidakat épített. így a Túr völgyében árvíz esetére is biztosítva van a zavartalan közlekedés. Egyéb adatok csak évek múlva állhatnak rendelkezésre. A társulat létesítése körül a legtöbbet munkálkodott : báró Kende Zsigmond, néhai Nyárády László min. o. tanácsos, igazgató-főmérnök, Kövessy Győző ny. miniszteri tanácsos, miniszteri biztos. A munkálatokat Kövessy Győző min. tan. Schick Jenő igazgató-főmérnök közreműködésével hajtotta végre. 2. Ecsedi láplecsapoló és Szamos balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. A Tisza balpartján, Szatmár megyében Tiszabecstől egész Vásárosnaményig terjedő szakaszon, a Tiszától délnek a nyíri dombokig terjedő terület a Tisza, Szamos és más folyók áradásainak lévén kitéve, az érdekeltség még 1846-ban „Szatmármegyei társulat“ elnevezés alatt megalakult. Azonban sem ez, sem pedig az 1870-es években alakult „Szamosszabályozó társulat“ nem kezdett hozzá a munkálatokhoz és úgy a Tisza balpartján, mint a Szamos mindkét partján a torkolatig, csakis magántöltések tartották úgy-ahogyan, korlátok közt az árvizeket. 1876-ban új mozgalom indult meg és a fenti társulat bekebelezésével újból megalakult a „Szatmármegyei vizeket szabályozó társulat“. Ez a társulat is csak a terveket készítette el. 1887-ben a szamosbalparti és jobbparti érdekeltség különvált. A szamosbalparti érdekeltség a szétválás után 1888-ban megalakította a „Szamosbalparti és Krasznaszabályozó társulat“-ot. A társulat azonban a nagy költségek miatt megint feloszlott, illetőleg két részre szakadt és pedig a szamosbalparti érdekeltség elhatározta, hogy a töltés fenntartási munkálatait fogja elvégezni, az ecsedi lápérdekeltség pedig „Ecsedi-láp lacsapoló társulat“ néven alakult meg. A földmívelésügyi miniszter azonban az egész szamosbalparti terület mentesítésére vonatkozó egységes szabályozási terv keresztülvitele mellett foglalván állást, az érdekeltség 1894-ben újból összejött és most már kész terv alapján megalakította a társulatot a mai elnevezés alatt. A társulat árterét északról a Szamos, keletről és délről a Bükk-hegység nyúlványai, nyugatról a nyíri dombok határolják. A trianoni határ a társulat területét kettévágta. A régi 162,866 kát. hold területből ma 78,637 kát. hold, azaz 44-23% magyar, 84,229 kát. hold, azaz 51-77% román kézen van. A társulat szamosmenti töltésének felső 36 km, a Kraszna töltésének felső 24 km hosszú szakasza, valamint a sóspatak—homorod—balkányi csatorna 27 km hosszú töltése román területen van. A szamosmenti 44 km és a krasznamenti 40 km hosszú alsó szakasz pedig magyar területre esik. A társulat magyar része alsóbb fekvésű, s így árvédelmi biztonsága rendkívül bizonytalan, annyival is inkább, mert a terület árvédelme és lecsapolása egymástól csak igen nagy berendezések mellett választható el. A társulat székhelye jelenleg Mátészalka. A társulat ügyeit a tisztikar közreműködésével a szétválasztás óta 12 tagú választmány intézi, közigazgatásilag „Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék“, műszaki szempontból a nyíregyházai m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll.
