Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
I. Duna völgyi társulatok
26 Bíró Elek kormányfőtanácsos, igazgató-főmérnök végezte nagy sikerrel. Jelenleg Gillyén Sándor igazgató-főmérnök erős keze és felkészültsége irányítja a társulat ügyeit. 4. Csepelszigeti Ármentesítő-Társulat. Az Országos Vízépítési Igazgatóság a Középduna szabályozása tárgyában 1894-ben tett előterjesztésében reámutatott arra, hogy a csepelszigeti védőtöltésnek a budafoki Dunaág egész hosszában való kiépítésére, valamint a soroksári Duna- ágnak áttöltéssel és beléje épített zsilippel való elzárására szükség van. Az utóbbi különösen azért szükséges, hogy magas vízállás idején az árvíz a budafoki ágból ne törhessen át a soroksári ágba, ami nemcsak a csepelszigeti érdekeltségre volna káros, nem csupán a soroksári ágat rontaná meg, feltöltve a szigetről lesodort iszappal, hanem a főágban a jég akadálytalan levonulásának és így a főváros árvíz- biztonságának megóvása szempontjából is súlyos helyzetet teremtene. Amikor az állam a középdunai szabályozások költségét 1895. évi XLVIII. t.-c.-el rendelkezésre bocsátotta, a m. kir. földmívelésügyi miniszter értesítette a sziget érdekeltségét, hogy amennyiben ármentesítésre társulattá alakul, úgy a végzendő társulati munkákhoz a nagydunai oldalon építendő árvízi töltés építési költségével hozzájárul. A csepelszigeti érdekeltség, mely a Duna kiöntései ellen már régebben védekezett kezdetleges töltésekkel, a miniszteri felhívásra 1898-ban tényleg ármentesítő társulattá alakult és a társulat élére állított miniszteri biztos vezetése alatt a töltés- építési munkálatokat megkezdte. A társulat árterét nyugatról a budafoki Nagyduna, keletről a soroksári Dunaág határolja. A kiépített töltés hossza 75,683 m. Felső végpontja Csepel község fölött van, körülmegy a szigeten és Szigetszentmárton község felett Szigetcsép község határában végződik. A soroksári Dunaágnak duzzasztó művel való szabályozásával kapcsolatban a belvizek levezetésének munkálatait jelenleg a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő kormánybiztosság végzi. A belvizeket az árvíz levonulása után eddig a töltésben elhelyezett csőzsilipeken át vezették be a soroksári Dunaágba. A társulat autonómiáját 1908-ban visszanyerte, s ügyeit azóta 17 tagú választmány vezeti a tisztviselői karral együtt. Székhelye : Budapest. A társulat közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, műszaki szempontból pedig a budapesti m. kir. folyammérnöki hivatal felügyelete alatt áll. A mentesített terület nagysága 32,164 kát. hold. Mentesítés előtt ebből: Szántó ................................................................... 8,041 kát. hold R ét ....................................................................... 8,041 „ Legelő.................................................................. 16,082 ,, ,, J elenleg : Szántó................................................................ 16,082 ,, ,, Rét ....................................................................... 8,041 „ Legelő................................................................... 8,041 „ „ S zántóföld-szaporulat tehát 8041 kát. hold.
