Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)
Befejező. Írta Kenessey Béla ny. miniszteri tanácsos
119 magasságban, alckor egy nagyobb eső után azt fogjuk találni, hogy a felső műszer mindig kevesebb csapadékot gyűjt magába, mint az alsó. Ez az eredmény méltán meglephet, mert hiszen nyilvánvaló, hogy az esőhullás egy méterrel magasabban ugyanannyi volt, mint alacsonyabban. A jelenségnek az a magyarázata, hogy a talaj közelében mindig gyengébb a légáramlás és így a lehulló cseppek ott csaknem mind belejutnak az esőmérő tölcsérébe ; 2 méter magasságban ellenben a légáramlás már élénkebb, ott a tölcsér szélén apró örvénylések keletkeznek, amelyek az esőcseppek egy részét magukkal ragadják és így a felső esőmérő már csak kevesebbet gyűjthet össze a lehullott csapadékból.“ „Ugyanez a jelenség okozza mármost, hogy az erdők belsejében, ahol szélvédelem van, az esőmérő nagyobb részét jelzi a valóban lehullott esőnek, mint a szabadban felállított és így a szeleknek jobban kitett összehasonlító műszerek. Az erdő belsejében lemért nagyobb csapadék tehát nem onnét származik, mintha ott több eső hullana, mint a szabadban, hanem egyedül abból, hogy a szél védett helyen hiánytalanabb ul sikerűi a lehullott csapadékokat megmérni, mint a szabadon álló műszereknél.“ Az ebben az idézetben magyarázott jelenség tehát a mérőedény körül fellépő turbulenciának, vagyis a légörvény lésnek a következménye. Hozzátehetem ehhez most már azt is, hogy éppen a leírt jelenség okozza, miszerint egyes meteorológusok már mindsűrűbben követelik, hogy az esőmérő készülékeket a föld színében helyezzék el, ahol a levegő turbulenciája a legkisebb. így akarnak a valóságot jobban kielégítő, pontosabb csapadékadatokhoz jutni. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy az erdei tisztásokon meglévő kisebbvagy nagyobbfokú szélárnyékhoz képest a normálisan, tehát 1 m magasságban elhelyezett esőmérők nagyobb eredményeket adnak a szabadban felállítottaknál. Az is természetes most már, hogy a kisebb tisztásokon vagy ugyanakkora, de magas fákkal körülvetteknél nagyobb magasságú csapadékot mérnek, mint a esekélyebb- fokú szélárnyékot adó nagyobb kiterjedésű vagy egyező kiterjedés mellett alacsonyabb fákkal körülvetteken. * # # Hangsúlyoznom kell, miszerint nem azért soroltam fel a csapadékokra vonatkozó adatokat, mintha úgy az öntözést, mint az erdősítést feleslegesnek tartanám. Az öntözéssel, mint teljesen különleges mezőgazdasági művelési ággal itten nem foglalkozom. Majd megjön annak az ideje minden ideálista segítség nélkül is, de csak majd akkor, ha arra valóban szükség is lesz. Egyet azonban sohasem lehet az öntözéstől várni : esőnövelő hatást. A már bőségesen elmondottak szerint fára igen nagy szükségünk van. Az erdősítésnek azonban a csapadék magasságára befolyása nem lehet. Arra számítani botorság. Ha tehát egyesek az ország boldogulását kívánják előmozdítani, tegyék azt kellő alapossággal. Ne illessék az ármentesítéseket és a belvízrendezéseket a lecsapo- lásokkal együtt olyan ráfogásokkal, amik óriási távolságra esnek a való igazságtól. Legyen mindenki arról meggyőződve, hogy az oktalan, szakszerűtlen és mindent a sárba rántó bírálat haszon helyett csak árt az ügynek és legfeljebb csak arra alkalmas még, hogy a támadóknak a kritikához való jogát teljesen kétessé tegye és egyben az ország közhiteiét rontsa. i
