Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége (MMÉE Vízépítési Szakosztálya Budapest, 1931)

Befejező. Írta Kenessey Béla ny. miniszteri tanácsos

115 csapadékú vidéke a Dráva balpartja Légrád felett, ahol az évi átlag 892 mm, a helyi évi minimum 484 mm, a helyi évi maximum pedig 1365 mm. Hogy ez miért van így, talán elég világosan kitűnik a következőkből. Mindenki előtt ismeretes ugyanis, hogy a szorosanvett Magyarország leg­csapadékosabb vidéke az Északkeleti Kárpátoké. Ha ugyanis a Nagyváradot és Mezőkövesdet összekötő képzeletbeli vonalat meghúzzuk, az erre merőleges fújó páratartalmú szelek egyenesen beleütköznek az említett hegyekbe és ottan hatal­mas orografikus esők keletkezésére adnak alkalmat. Az ottani évi átlagos és ugyan­csak évi maximális csapadékokat a következő adatok mutatják : Királymezőn az évi átlagos csapadék 1566 mm, az évi maximum pedig 1995 mm Havasmezőn „ ,, 99 99 1386 ,, ,, „ ,, „ 2074 „ Terebesfehér-pat. „ ,, ) 9 9 9 1423 „ ,, „ „ 2251 „ Alsóvereckén ,, ,, 99 99 1343 ,, ,, ,, „ „ 2122 „ Hogy mennyire az orografikus viszonyok okozzák ezeket a hatalmas csapa­dékokat, arra Ungvár példája idézhető, ami még a magas hegyek előtt fekszik és ahol az évi csapadékátlag csak 793 mm, az évi maximum pedig 1069 mm. A Magas Kárpátok vidékét pedig a délfelől érkező légáramlatok látják el orografikus esőkkel. Ha tehát ottan szélárnyékban lévő helyet találunk, ott arány­lag kis csapadékot is kell találnunk. Ilyen hely a sok között például a Dunajec mellékvölgyében, a déli széláramlások árnyékában, a Szepesi Magúra északi oldalán fekvő Szepesófalu, ahol az évi csapadékátlag 797 mm, az évi maximum pedig 1028 mm. Azt hiszem, ezek után, hogy a felsorolt adatok bőségesen igazolják a hegyek szerepét. De igazolják egyben a Dráva balparti csapadékok is. Viszont a korábban említett Tiszamente, ahol hegyek nincsenek, tehát nincsenek orografikus esők sem, — világosan rámutat azok hiányára. Az eddig említett helyek mind olyan vidékekre esnek, amiket közvetlenül érintő esőhozó légáramlások szárazföldön mennek át. Tegyük most már vizsgálat tárgyává a Földközi-tengernek azokat a helyeit, amiknél szintén hiányzanak a kedvező orografikus viszonyok. Az ugyanis kétségtelen, hogy az említett tenger hatalmas vízfelületű, meleg vidékre is esik, tehát ott hatalmas párolgás is van. Tehát megvan a hatalmas párolgás s így ha az egymagában elegendő a nagy esők keletkezéséhez, a nem meg­felelő orografikus vidékű helyeken is nagy csapadékokat kell találnunk. Ezzel szemben mit látunk ? A Magyar Meteorológiai Társaság „Időjárás“ című folyóiratának 1930 szeptember-októberi számában dr. Hajósy Ferenc tollából egy tanulmány jelent meg. Igaz, hogy a tanulmány nem a most kutatott célból íródott, de mert tartalmazza a meleg vidékekre eső csapadékadatokat, azokat itten felhasználom. Ezek szerint az évi csapadékátlag : a spanyol Valenciában............................................................... 503 mm a kalabriai Reggióban .............................................................. 506 ,, a marokkói Casablancában....................................................... 395 ,, a marokkói El-Aricheben ....................................................... 263 ,, 8*

Next

/
Thumbnails
Contents