Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon
I mogatott. A csatorna részére szükséges kincstári földeket a kincstár ellenérték nélkül bocsátotta rendelkezésre, az építésre pedig 200 000 frt előleget adott.158 A műszakilag kiváló megoldású csatorna, mely a Duna egyik ősmedrének maradványait (a Cserna és a Bara) használta fel 118 km hosszban 5 (3 közbenső és 2 torkolati) zsiliplépcsővel épült. A kelet-nyugati hajózóutat 227 kilométerrel rövidítette meg, több százezer kh földet tett művelhetővé, ugyanakkor ezek terményeinek olcsó szállítását tette lehetővé, s emellett vízierőt és öntözővizet is adott. (Utóbbit csak jóval később, a XIX. század második felében, kezdték felhasználni.) Végeredményben a Csatorna- Társulat a csatorna építéséhez szükséges 4 millió forintnyi beruházással 25 év alatt 20 millió forintos haszonra tett szert: a hajózásból, vízierőhasznosításból és főleg művelhetővé vált bérbe vett kincstári földek jövedelméből, Bácska pedig az ország egyik legvirágzóbb és leggazdagabb területévé változott. (A csatorna történetéhez tartozik, hogy a társulat alapítóját, a csatorna tervezőjét és építőjét, Kiss Józsefet a társulat tagjai — osztrák tőkések — kitúrták a társulatból, s helyébe — a már majdnem kész munka befejezésére — a német Heppe Szaniszló építésügyi főigazgatót állították. Hazánk első, sokáig egyetlen hajózó csatornájának és legsikeresebb vízrendezési munkálatainak tervezője és végrehajtója háttérbe szorítva, anyagilag és erkölcsileg is tönkre- téve halt meg Üjverbászon 1813-ban.)15a Mikoviny Sámuel Az előzőkben említett Mikoviny Sámuel (1700—50) a tudományos térképészet és a mérnöki tudományok hazai úttörője volt.190 Mikoviny életét és működését, bár annak felkutatásával — mivel Szlovákiában levő Ábelfalun (Abelován) született — szlovák tudósok is foglalkoztak, még ma sem ismerjük eléggé. Jénában tanult s 1723-ban a szász hercegség udvari térképésze lett, ahonnan valószínűleg az Esterházyak hívására jött haza uradalmi mérnöknek. Első ismert munkái az Esterházyak birtokához tartozó Tata környékén végzett vízrendezések (1727). 1730-ban kezdi meg Bél Mátyással, a kor másik legnagyobb haladó szellemű polihisztorával: történet és »földrajztudósával együtt a híres »No- titia Hungáriáé...« c. munka előkészítését. Munkájában a helytartótanács, illetve annak rendeletére valamennyi megye és város támogatását élvezi. Nem tudjuk pontosán hány megye térképét készítette el, mert annak metszetben csak egy része jelent meg, 92
