Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
,fc7 Bendefy László: Szombathelyi Benedek c. i. m. Továbbá ugyanő Szintezési munkálatok Magyarországon. 1820—l{J20-ig Bp. 1958. »A magyarországi mérnökoktatás történetének vázlata« 27—34. lap. 168 Két igen értékes — a XVIII. sz. közepéről való — mérnöki oklevél-előfutár teljes szövegét közli Turányi Kornél: Laáb Gáspár és Magyar István c. i. m.: Laáb Gáspárnak, a szenei Collegium Oeco- nomicumban 1769. aug 29-én és Magyar Istvánnak, a nagyszombati egyetem bölcsészeti karán 1776. máre. 27-én kelt »matematikusi« (»approbatus matematicus et geometra«) oklevelét. <A 31., illetve 65. lapokon.) 169 irmédi-Molnár László i. m. 57. lap. 170 Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum, az egyetem bölcsészeti karán 1782—1850-ig fennállott mérnöki intézet. Bp. Tankönyv- kiadó, 1955. 192 lap, 6 t. (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára, Műszaki tudománytörténeti kiadványok 5. sz.) 171 Fodor Ferenc: Bállá Antal élete és műszaki munkássága. (1739— 1815) Bp. Tankönyvkiadó, 1953. 59 lap, 5 t. (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki tudománytörténeti kiadványok. 2. sz.) XI. Magyarország gazdasági viszonyai a XVIII—XIX. század fordulóján 172 Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig. 1711—1815-ig. Bp. 1898. (A magyar nemzet története, 8. köt.) — Szekfű Gyula: Magyar történet c. i. m. 6—7. köt. — A régi és új történetírásnak a XVIII. sz. értékelésével kapcsolatos vitáját, illetve annak irodalmát ld. Kosáry i. bibliogr. 2. köt. 25—29. lap. A kérdés azonban nem oldható meg olyan egyszerűen, mert »ahogy egy társadalom történetét nem szabad egyedül az elnyomott osztályok szempontjából nézni, hanem az össztársadalom fejlődési érdekét is szem előtt kell tartani (kiemelés a szerzőtől), ugyanúgy nem szabad egy társadalom történetében a függetlenséget abszolút értéknek tekinteni. Meghatározott történeti helyzetben a társadalom. fejlődését nem függetlenségének fennmaradása, hanem függetlenségének az elveszítése mozdíthatja elő« (!) Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpád-kortól Mohácsig. Bp. 1949. 311. 1. Ez a felfogás — véleményem szerint — összhangban áll Marx értékelésével is: »II. József császár, akinek fő célja a birodalom központosítása és teljes elnéme- tesítése volt, önkényesen olyan újításokat vezetett be Magyarországon, amelyeknek az ország helyzetét ki kellett egyenlíteniök (kiemelés tőlem, K. Zs.) a többi tartomány helyzetével. Rendszabályai azonban olyan hatással voltak a magyar társadalomra, hogy élete végén már attól félt, hogy a magyarok ugyanúgy felkelnek, mint a németalföldiek.« (Marx és Engels művei. Oroszul. 9. köt. 676. lap., idézi Kosáry i. m. 2. köt. 245. lap.) 173 Szekfű Gyula i. m. 7. köt. 103—145. lap. »Széchenyi és a 30-as évek« — Az új történetírás objektívebb beállítását ld. Mód Aladár: 400 év.. . c. i. m. 161. laptól. 174 A statisztikai adatok ilyen összefoglalását ld. Szekfű Gyula i. m. 7. köt. 63. laptól. 175 Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum... c. i. m. 95—98. lap. 282
