Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
Jegyzetek a felhasznált forrásokról és irodalomról
= Magyar Művelődéstörténet. 4. köt. 112. lap. — Továbbá Princz Gyula: Magyar földrajz c. i. m. főleg »Az ország helyzete az európai haladás területén« c. fejezetét. (19—44. lap.) — Ugyanez nagyobb távlatba állítva Glaser Lajos: Magyarország helyzete... c. i. cikkében. 134 Az 1715. és 1720. évi összeírások népesség statisztikai feldolgozása Acsády Ignác munkája: Magyarország népességé a Pragmatica Sanctio korában, Bp. 1896. = Magy. Stat. Közi. új folyam 12. köt. — A kérdéssel kapcsolatos egyéb irodalmat ld. Kosáry i. m. 2. köt. 30— 32. lap. — Legújabb bírálata és átértékelése Dávid Zoltán: az 1715— 20. évi összeírás. = A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. 145— 199. lap. 135 Andai Pál: A mérnöki alkotás története. A mélyépítés 5000 éve. Bp. Műszaki Kiadó, 1959. 364 lap, 3 t. Bibliogr. 354—355. lap. — Sajó Elemér: Víziutak és vasutak hazánkban és külföldön. Bp. 1909. 78 lap, 1 t. (A Magyar Hajózási Egyesület kiadmányai. Üj sorozat, 2. sz.) 136 Ld. Szekfű Gyula i. m. 6. köt. 174—239. lap. »Az új népesség. Gazdasági és nemzetiségi viszonyok.« (Pl. 191. lap.) — Ugyanazt ld. Mód Aladár: 400 év küzdelem az önálló Magyarországért. 7. bőv. és átdolg. kiadás. Bp. 1954. 744. lap. — 101—102. lap. 137 Mendöl Tibor: Az új települési rend. — Magy. Művelődés Tört. 4. köt. c. i. m. 167—189. lap. — Prinz Gyula i. m. 2. köt. 303—345. lap. »A mezőgazdasági térszín települései.« A kérdés további irodalmát ld. Kosáry Domokos i. bibliogr. 2. köt. 32—36. lap. 138 A XVIII. sz. mezőgazdaságáról főleg részlettanulmányok állnak rendelkezésre. Előbb a »Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez« c. sorozat uradalomismertetései; utóbb a »Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711—1790«. (Bp. Akad. Kiadó, 1952) c. kötet tanulmányai. Az egész XVIII. sz.-i agrár- fejlődés eredményéről is képet ad az első korszerű mezőgazdaságtörténeti összefoglalás, mely Kosáry (i. bibliogr. 434. lap) kritikai megjegyzései ellenére is úttörő eredménye és követendő példája lehet mezőgazdaságtörténeti irodalmunknak: Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon, 1790—1848. Bp. 1948. 216. lap. X. A XVIII. sz. vízimunkálatai Magyarországon 138 Ld. A magyar vízimunkálatok... — Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése... — Babos—Mayer: Ármentesítéseink... c. i. m. 44—50. lap. — Az országgyűlési határozatokat és a korabeli csatornaterveket ld. Grünwald Béla: A régi Magyarország, 1711—1825. Bp. 1888. 295—296. lap. — Takáts Sándor: Csatorna terve Debrecen és a Tisza között, 1727. = Magy. Gazdaságtört. Szle. 1904. 11. évf. 318—321. lap. Továbbá Szekfű Gyula i. m. 6. köt. 93. lap. Korányi Mária: 1715— 22. évi rendszeres bizottság javaslatai c. disszertációja alapján. = Bécsi Magy. Tört. Int. Évk. 1932. 2. köt.) A Rákócziak vízimunkálataira vonatkozólag ld. A magyar vízimunkálatok... c .i. m. 168. lap. 140 Imrédi-Molnár László: A magyar kamara térképező munkálatai ... == Térképtudományi tanulmányok 1958. 1. köt. 10 lap. 141 Az irtásföldek foglalásának és »visszaváltásának« kérdését ösz- szefoglalóan ld. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon c. i. m. 137—140. és 17—21. lap. 279
