Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)
XII. A reformkor vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József
a hazának ...« Ezek a munkálatok és ezen keresztül az ipar fellendülése véget vet az ország gazdasági életét bénító »általános elszegényedésnek«: »Csak úgy segíthet az ország e mérgesen elharapódzó bajon, ha közlekedés eszközeivel tisztes kereset utait gyárak és más intézetek által fölnyitja, hogy kiterjedt népes honunk földjén mindenfelé az időre és sükerre nézve biztos vállal- kozatban mozdulni lehessen...« (Hasonló szellemben sürgette száz évvel később, az 1930-as évek válsága idején Sajó Elemér és vele az egész magyar vízimérnöki kar a gazdasági fellendülést szolgáló, külföldi segítség nélkül megvalósítható ésszerű közmunkákat.)191 Beszédes első nagy jelentőségű munkáját — mely egyben a reformkor első nagyobb vízrendezési munkálata is volt — a Sárvíz, Sió és Kapos szabályozását már számos tanulmány ismertette. A munkának nemcsak műszaki adatai ismeretesek, mert Zichy Ferenc kir. biztos hivatalos jelentése megörökítette a Nádor-csatorna Társulat megalakulásának és működésének történetét, a munkálatok lefolyását és eredményeit ie. Ez az 1825-ös történelmi nevezetességű »-reformországgyűlés« elé terjesztett jelentés nyomtatásban is megjelent, s a Társulat azt megküldte valamennyi vármegyének, hogy belőle az egész ország megismerkedjen az elért eredményekkel, meggyőződjön a vízimunkálatok gazdaságosságáról és hasznáról. Lehetséges, hogy a közéleti szereplés terére lépő Széchenyi is ennek alapján ismerte fel a vízimunkálatok fontosságát az ország gazdasági felemelésében. Az 1810- ben újjáalakult s első valóban magyar vízitársulatunk — a Ferenc-csatorna Társulat inkább osztrák érdekeltség volt — működése tényleg alkalmas volt arra, hogy követendő példaként állítsák a rendek elé. E nyomtatásban kiadott jelentés fő érdeme, hogy a végzett munkálatok páratlan sikerének ismertetésével felhívta az egész ország figyelmét a vízimunkálatok szerepére és fontosságára. Ezáltal a maradi nemesség érdeklődése a vízrendezés kérdései felé fordult, s az elért eredmények láttán megbarátkozott a gazdasági újítások gondolatával is.192 A munkálatok méreteire jellemző, hogy a rendezett vízrendszer magában foglalta a Bétától Ősiig, Simontornyától Kaposvárig és Tolnanémeditől Siófokig terjedő területek vizeit. A Sárvíz rendezésénél elért kezdeti sikerek hatására ugyanis hamarosan csatlakoztak a Társulathoz a Kapós és a Sió rendezésében érdekeltek is, s így a három folyó együttes rendezésére nyílt lehetőség. 118
