Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

XII. A reformkor vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József

XII. A reformkor vízügyi programjának előkészítői: Vedres István és Beszédes József

Bár történetírásunk még nem adott kellő hangsúlyt ennek a felismerésnek, s ennek következtében a köztudat sem igen vett még róla tudomást — a magyar víziméi’nöki kar előtt Schmidt Elek tanulmánya és Sajó Elemér emlékirata óta már ismeretes, hogy milyen döntő jelentősége volt a vízimunkálatoknak Magyarország gazdasági újjászületésében a XIX. században. Így ma már nem kell különösen hangsúlyoznunk azt sem, hogy Széchenyi István egész gazdasági fejlődésünkre döntő gyakorlati tevékenységében mennyire központi helyet foglaltak el a közlekedést és az ármentesítést szolgáló vízszabályozások.178

Széchenyi nemzetgazdasági reformprogramjának a vízügyi program ugyanis annyira nélkülözhetetlen része, annyira egybefonódik minden gondolatával, hogy — véleményem szerint — éppen az ország gazdasági fejlődését megbénító rendezetlen vízviszonyaink indíthatták Széchenyit gazdaságprogramjának kidolgozására.170

Kétségtelen, hogy a »Magyar Parlag« drámai vízióját, a vizeknek az ország szívét — az Alföldet — fojtogató, a gazdasági haladástól elzáró, elvadult birodalma keltette fel benne — és éppen ez a vízió volt az, ami őt elmaradottságunk okainak és fel- emelkedésünk lehetőségeinek nyugtalan és soha nem lankadó keresésére indította. Maga vall erről: »Most már könnyen meg tudom magyarázni, miért jártam. .. sokszor hosszú napokon át is anélkül, hogy egészségtelen mocsarak és ábrázolatlan lapályok közöl kikerültem, vagy csak egy élő fát is láttam volna. .. Hol emberen ember uralkodik önkénnyel.. . ott ravatal fedi a mezőt és az egész természet gyászol.. . szinte 10 millió közt több mint 9 millió nem bírhat ingatlannal, minek következtében úgyszólván az egész haza csak úgy munkáltatik, mint idegen föld, mert senki sem munkálhatja a magáét, hanem mindenki a másét... pedig nincsen olyan akadály, melyen az emberi állhatatosság ne győzne, ha a munkálok magukért és övéikért fáradoznak« . . ,180

Talán Szekfű Gyula volt az első, aki határozottan rámutatott, hogy Széchenyi gondolatai már évtizedek óta formálódtak elfeledett úttörők koponyáiban, írásaik lapjain. Ma már egyre világosabban áll előttünk ezeknek az elődöknek a munkássága, sőt az is, hogy a vízimunkálatok döntő jelentőségét felismerő Széchenyi István vízgazdálkodási, sőt egész gazdaságpolitikai programjának előkészítői sorában, különösen jelentős szerepet játszot108