Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Tankönyvkiadó, Budapest, 1960)

X. A XVIII. század vízimunkálatai Magyarországon

egyik legnívósabb országgyűlése által szakszerűen megtárgyalt valamennyi kérdésé, a bécsi udvar sok huzavona árán megaka­dályozta megvalósítását.) A csatornaterv, éppúgy, mint Bállá egyéb írásai, jelentései, széleskörű • mérnöki felkészültségről, látókörről, alapos hidroló­giai, vízépítési és vízgazdálkodási ismeretekről, nemkülönben lel­kiismeretes előtanulmányokról, kellő hely- és . terepismeretről tanúskodik. A zsilipesnek tervezett csatorna felső tartányának vízellátásával kapcsolatban például megjegyzi, hogy ez külön problémát nem okoz, mert a talajvíz a domborzat vonalát követi, és a csatorna vonalán több, napi 1200 köböl vízhozamú forrás ta­lálható, melynek vize bőven fedezi a hajók emelésénél és lebocsá- tásánál elfolyó vizet. Ismeretes egy javaslata, melyben különböző Duna-szabályo- zási, lecsapolási, csatornaépítési elgondolások mellett a Tisza ka- nyarainak átvágásával való szabályozását javasolja. (Pest megyei levéltár 1781. F. 21. 50. sz.; Hiv.: Kaán Károly i. m. 173. lap.) Nyomtatásban is megjelent a pesti állandó Duna-híd első tervé­ről szóló munkája: a »Disquisitio hydraulico-mechanica an pons lapideus operis arcuati inter liberas regiasque civitates Budám et Pestinum.. . Pestini et Cassoviae, 1784. (Vagyis: Hidraulikai­mechanikai értekezés a Pest és Buda szabad királyi városok kö­zötti boltozatos kőhídról...«) Egyik jelentése, melyben — Ved­res Istvánhoz hasonlóan — a futóhomok megkötésének kérdésé­vel foglalkozik, a fásítás mellett a legeltetési tilalom fontosságát is hangsúlyozza. (1800. jan. 21.) Részt vett különböző telepítési munkálatokban is, s ő tervezte pl. Kistelek kereszt alakú alap­rajzú, sajátosan alföldi települését (1775). Bállá Antal sorsa jellegzetesen magyar sors, a megye minden elismerése ellenére sem érhette el azt az anyagi és erkölcsi sikert, amit tudásánál fogva megérdemelt volna. Elgondolásaival, javal­lataival megelőzte korát. Fő művét, a Duna—Tisza-csatorna ter­vét is jó ideig közvetlen hivatali főnökének,' az idegenből jött Sax János Zakariásnak tulajdonították (Sax az Építési Igazgató­ság másodigazgatója volt), pedig az minden részletében Bállá al­kotása. Ilyen lelkiismeretes és alapos munkát csak olyan ember tud végezni, aki évtizedek óta dolgozik azon a területen, és aki úgy ismeri azt, ahogy Bállá ismerte a saját szülőföldjét. (A terv elkészítésére a Helytartó Tanácstól ugyan valóban Sax, mint az Építési Igazgatóság másodigazgatója, kapott megbizást, ennek el­készítését azonban átengedte a helyszínen dolgozó Baliának, maga a terep bejárása után csak jelentést, illetve véleményt írt róla.) 101

Next

/
Thumbnails
Contents