Károlyi Zsigmond (szerk.): A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Dr. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz hidrológiai szempontból

Mivel az Alföldön és az Erdélyi medencében hulló csapadék gyakorlatilag nem befolyásolja a tiszai árhullámok kialakulását, csak a vízgyűjtőterület hegyvidékein levő 10 csapadékmérő állomás (Ungvár, Nagymihály, Beszterce, Nagybánya, Szatmár, Késmárk, Eperjes, Igló, Kassa, Rozsnyó) adatait vontuk be vizsgálódásaink körébe, és a könnyebb áttekinthetőség kedvéért középértékükkel számolunk. Ezek szerint 1878—79 telén a csapadék havonkénti megoszlása a következőképpen alakult: október november december január február 1878-79 103 86 89 38 71 mm sokévi átlag 61 54 50 34 34 mm 1878-79. évi többlet: 42 32 39 4 37 mm 71 53 78 12 106 % Noha ezek a számok nem jellemzik pontosan a lehullott csapadék mennyiségét, (hiszen tíz, jobbára a völgyek alján fekvő állomás adata ehhez semmiképpen sem elegendő, és a számtani középérték-képzés sem jogos), annyit mégis kiolvashatunk belőlük, hogy az 1878—79-i téli félév kivételesen nedves volt. Az 5. ábra ezt rajzban szemlélteti. Napi adataink ugyan nincsenek, de az évkönyvek minden állomásról tartalmazzák az egyes hónapok legnagyobb napi csapadékmennyiségét és a csapadékhullás napját. Ezekből az adatokból következtethettem a nagyobb csapadékhullások időpontjára. A vizsgálatba bevont állomások azonos napra eső havi csapadékmaximumaiból középértéket számítottam, amelyet megszorozva az esetek számával a csapadékosságra jellemző mérőszámot kaptam.

2 Az ilymódon képzett mérőszámokat is feltüntettük az 5. ábra felső részén. Ezek sem adják meg, hogy mekkora víztömeg hullott a Tisza vízgyűjtőjére, de feltétlenül kijelölik a vízgyűjtőterület nagyobb részére kiterjedő jelentősebb esőzések és havazások időpontját. Arra, hogy a csapadék eső vagy hó alakjában hullott, a hőmérsékleti adatokból következtethetünk. Mivel a hőmérséklet alakulása a vízgyűjtőterület egészén nagyjából azonos (a lehűlés és felmelegedés foka vizsgálatunk szempontjából nem lényeges), megelégedhetünk egyetlen állomás, Debrecen hőmérsékleti értékeivel. Az 5. ábra alsó részén 1878—79 ötnapi középértékeit raktuk fel. Látjuk, hogy — a hónapok első napjaitól eltekintve — mind december, mind januárban fagyos idő uralkodott, február viszont, az első napokat leszámítva, igen meleg volt. Adataink egybevetéséből most már a következő eredményre juthatunk: 2. Novemberben pl. az állomások közül négyen 3-ára esett a legnagyobb napi csapadék, és a négy állomás átlagos csapadéka 26 mm volt. A nov. 3-i csapadékosság mérőszáma tehát: 4-26 = 104.