Károlyi Zsigmond (szerk.): A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)
Dégen Imre: A szegedi árvíz — fordulópont a Tisza-völgy ármentesítésének történetében
ságának növeléséhez. Érdemben azonban nem történt intézkedés, (i Ilyen állapotok közepette zúdult a rendkívül csapadékos 1878—79. évi tél a Tisza völgyére. így következett be a szegedi árvízkatasztrófa. Szeged hősies küzdelmének kudarca az önkényuralommal, a nagybirtokkal és az árvízzel szemben így lett egyben forrása a város teljes újjáépítésének, amely a még ma is korszerű városépítési elvek érvényesítésére adott lehetőséget. A Tisza-völgy ármentesítése 7 A szegedi árvíz hatására emelkedett a Tisza-völgy rendezésének feladata azzá az általános érdekű nemzeti üggyé, amivé a munkálatokat elindító Széchenyi István és Vásárhelyi Pál kívánta tenni. A századfordulóra a Tisza-völgy ármentesítése és a folyó szabályozása lényegében megvalósult. A folyó Tiszabecs alatti szakasza 40%-kal rövidült. Esése számottevően növekedett. Az árvizek levonulási ideje megrövidült. E hatalmas beavatkozás a folyó életébe és az árvizek szűkebb mederbe szorítása az árvédelmi töltésekkel, megváltoztatta a Tisza vízjárását. A folyó legmagasabb árvizeinek szintje Szegednél a 19. század elejétől napjainkig kereken 3 m-rel emelkedett, ugyanakkor a legkisebb víz szintje mintegy 120 cm-rel süllyedt. A korábban átlagosan 2,5—3,0 m magas, és mindössze 10 m talpszélességű töltések, e szakaszon 7 m magasságira épültek ki, aminek 44 m talpszélesség felel meg. Ennek tulajdonítható, hogy az 1879. évi árvízi csúcsot 117 cm-rel meghaladó 1932. évi árvíz is gátszakadás és kiöntés nélkül vonult le. Minden folyónak külön élete, sajátos természete van. Innen ered a találó kifejezés: élővízfolyás. A Tisza a szabályozás folytán kialakult új helyzetet, ami a szegedi árvíz idején még nem stabilizálódhatott, ma már „elfogadta". „Alkalmazkodott hozzá." A meder beágyazódott, csökkent a medervándorlás és növekedett az árvízi biztonság. Ennek ellenére még ma is sok a tennivaló. A hazánk területére eső Tiszavölgy több mint 3 millió kat. holdnyi ármentesített területét 2700 km hosszú árvédelmi töltés és árvédelmi fal védi. Országunk területének 25%-át, a nagyfolyók árvízszintjénél mélyebben fekvő, kereken 4 millió holdnyi (22 800 km 2 ) területet 4000 km hosszú árvédelmi töltésrendszer védi az elöntéstől. Magyarország területének egynegyedén az ármentesítésnek köszönhető a termelés biztonsága. E hatalmas munka jelentősége különösen akkor domborodik ki, ha figyelembe vesszük, hogy az árvíz pusztító ereje elleni hősi erőfeszítések, a csatavesztések és újrakezdések küzdelmes évtizedei során elődeink, az alföldi szegényparasztok és agrárproletárok sokezernyi serege, kézi erővel, talicskával, kordéllyal, a mostoha körülményeket velük vállaló, hivatásukat szerető vízimérnökökkel együtt építette ezt a monumentális művet, Európa legnagyobb árvízvédelmi rendszerét. 6. Novak J. 17. sz. i. m. 53—54. és 81—85. p., Az alsó tiszavidéki . . . 6. sz. i. m., és Reizner J. 98. sz. i. m. (több helyütt) stb. 7. A Tisza hajdan és most . . . 51. sz. és Korbély J. 56. sz. i. m. stb.
