Károlyi Zsigmond - Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
4. A vízgazdálkodás új súlyponti feladata — a vízellátás-csatornázás
27. sz. táblázat A Közép-Tiszavidék vízellátásának jellemző adatai a II. Világháború előtt (1938)* A lakosság száma, ellátottsága A csőhálózat A víztermelés A helység neve hossza (km) (m 3 / nap) s z á m a ellátottsága hossza (km) (m 3 / nap) 1850-ben 1936-ban %-ban 1 Városi és községi vízmüvek Szolnok 28,5 4 200 11 000 39 000 94 1 örökszentmiklós 6,6 590 8 000 28 000 58 Karcag 6,6 — 12 000 24 000 22 Túrkeve 3,3 — 8 000 13 500 5 II. Körzeti vízvezetékek (vízmű nélküli városokban és községekben) Cegléd** — — 17 000 37 000 20 Jászberény — — 18 000 31 000 — Nagykörös** — — 21 000 28 000 — Mezőtúr — — 16 000 27 000 — Kisújszállás — — 9 000 15 000 — III. Nem egyesült kúttársaságok (körzeti vízvezeték nélkül) Tiszaföldvár — — 5 000 12 000 *** Kunszentmárton — — 12 000 •*« A kimutatásra elsősorban a lényeges információk (víztermelés, csőhálózat, ellátottság) hézagossága jellemző, amely éppen olyan meggyőzően tanúskodik a kérdés mostoha kezeléséről, mint a közölt adatok alacsony értékei. Az ivóvízellátottság adatai mellett feltüntettük nemcsak a lakosság akkori lélekszámát, hanem a lélekszám mintegy 80 éven belüli alakulását is. Úgy tűnik ugyanis, hogy ennek a századfordulói-századeleji időszaknak (amelyet talán ,,preurbanizálódási szakasznak" nevezhetünk) az adataiból is kitűnik már a vízellátás és a népesedés alakulásának valamilyen, nyilvánvalóan az általános anyagi viszonyok alapján kialkault kapcsolata, óvatos megfogalmazással is: korrelációja. Az azonban, hogy a vízellátás-vízbeszerzés lehetőségei — az úthálózat és a vasutak egykori vezető szerepét átvéve — hogyan válnak a települések fejlődését meghatározó tényezővé az urbanizáció és az iparosítás korában, ez természetesen csak a későbbiekben válik egyértelművé. 4.1.1 A szolnoki vízmű és csatornahálózat 131 Szolnok vízellátása nemcsak területünkön volt kivételes, hanem országos viszonylatban is magas szintet képviselt: az akkori értelmezés szerinti 94%-os ellátottságával mindjárt Budapest, Újpest és Veszprém 96%-os szintje után következett. A vízmű tehát megérdemli, hogy kissé részletesebben foglalkozzunk vele. Bár a Zagyva vizének tisztasága ellen, a cukorgyári szennyvizek miatt., már a múlt század utolsó évtizedeiben merültek fel panaszok, a bő vizű Tisza, melyet Szolnok felett még semmilyen ipari szennyezés nem terhelt, még olyan tiszta volt, hogy a város vízellátása a Zagyva torkolata feletti felszíni vízkivétellel biztosítható volt. * A vízellátási adatok 1938-ból, a népesedési adatok 1936-ból valók. ** Települések Szolnok meg/e határain kívül. *** Számszerű adatok nem ismeretesek, de az ellátottság, a felmérés szerint (viszonylag) „kedvező"
